Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
66 emlegetett két magyar szót és szívünk megtelt annak a magasztos tudatnak igen kellemes érzetével, mely számunkra drága hazánk egyik gyönyörű folyószakaszának alapos megismerését jelentette ! Ötödik rész. Visszatérésünk. A szamosparti falvak. 1. Cseng értől Tatárfalváig. Kidolgozott tervünk az volt, hogy a Szamos két partjának átkutatása után visszatérőben látogatjuk meg a parti falvakat. Ugyanis vízfolyás irányában a leereszkedés nem jár semmi fáradsággal. Simán, nesztelenül és ami fő, gyorsan úszik a hajó lefelé, azért útunk második felére, amikor fizikai munkát nem kell többé végezni, hagytuk a falvak megtekintését. Ütamnak erre a második részére előkészültem. Szatmár vármegye közismert, Borovszky Samu szerkesztésében megjelent monográfiájából még Debrecenben kiírtam minden falunak a történeti adatait, jellegzetességeit, hogy a megfelelő cédulákat elolvasva, mindig tudjam, hol járok és mit kell megnéznem és mi az, amit a régiek figyelmen kívül hagytak. Valóban szerencsés Szatmár vármegye, hogy már 1809-ből is olyan részletes magyarnyelvű leírása van ,,a ,költésben 4, s vers szerzésben koszorús" Szirmay Antal tollából, amely munka megbecsülhetetlen tárháza az egykori természeti viszonyok, az egykori magyar élet mindenféle vonatkozású adatainak. Ennek a terjedelmes műnek a budai kir. magy. Universitas fínommetszetű betűivel kitöltött sárga lapjait ma is sokszor olvasgatom. Úgy vagyok vele, mint egy nagy múzeummal. Akárhányszor nézem végig, mindig találok benne valami újat, érdekeset. 3 4 A Szamosba hordanék vizet, ha olyan dolgokkal hozakodjék itt elő, melyek már közismeretesek. A különféle népszerű monográfiák és szakkönyvek mindenkinek rendelkezésére állanak és amint nekem gyönyörűséget okozott az olvasottakról személyesen is meggyőződni, úgy ezt az élvezetet bárki megszerezheti. Az újabb kutatások eredményeiről, saját észrevételeimről azonban röviden szabad legyen beszámolnom. * A csengeri hídnál kikötve, fanyalogva öltözködtünk fel, mert az áldott napfényhez, friss levegőhöz szokott testünk szinte borzadt a ruhától, melyet reáráncigáltunk. Ilyenkor az ember testének minden pontján érzi a felesleges takarót, gyűlöli az álszemérmes kultúrát és szeretne inkább elmenekülni az emberek közül.
