Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
60 falut a Tisza mentén. És ha megnézzük Debrecen környezetének középkori települési térképét, ötven elpusztult egyházas és egyháztalan magyar falu helyét látjuk rajta feltüntetve. Török-tatár dúlások, dögvész, a táj elmocsarasodása valamennyit elpusztították. Ezért a puszta egy másik magyar szóval kifejezve : temető s ezért ezt a magyar szót : puszta, nem lehet semmiféle nyelvre lefordítani. Az angol, német, olasz, francia mind egyformán pusztának nevezi. Üjlak alatt a legutóbbi áradások partrombolásai miatt hatalmas diófák pusztultak el. A parti birtokosok mindig arra gondolnak, hogy hátha még egy őszön megmaradnának, teremnének és legtöbbször elszámítják magokat. A törő partban sehol semmi nyomát nem találtam praehistorikus leletnek. Azonban alig hagytuk el Űjlakot, a falutól DK-re, az Űj számos fokánál a balparton, feltűnt az első lelőhely. Mindezt, mind az alább ismertetett szamosparti lelőhelyeket Csiszár Árpád találta meg először. Az a kevert föld, mely az őskori sírokat, lakógödröket, vagy bárminemű célra ásott mélyedéseket kitölti, eltérő színű attól a háborítatlan földtől, mely körülveszi. Ha a folyó szakadt, meredek partja véletlenül egy ilyen sírnak, putrilakásnak vagy agyagbányának a függőleges szelvényét mutatja, ez a szelvény már messziről szembeötlik sötétebb színével. Ha pedig közelről szemre vesszük, látjuk, hogy a nagyobbak tele vannak cseréppel, csontszilánkkal, égett röggel, pernyés, veres csíkokkal, szóval szeméttel, a kisebbekből pedig embercsont fehérlik ki Azok a törmelékkel kitöltött gödrök a mai felszín alatt vidékek szerint 1—4 m. mélyen vannak. Ha a szelvény hosszúkás, négyszögletes, vagy szabálytalanul elnyúló, 2—8 m. széleségben, a gödör rendszerint putrilakás maradványa ; ha pedig az alakja méhkashoz hasonlít, melynek alapátmérője átlag 1*50—2'50, ritkán 3 m., akkor agyagbányával állunk szemben. 27 Az embercsontos kisebb gödrök a sírok. Ezek tölteléke rendszerint tiszta kevert föld és mind kereszt, mind hosszanti szelvényök szögletes. Ha több van együtt : temető. A gödrökben lévő töltelékeket kultúrrétegnek nevezzük. Ha ilyen kultúrréteg a szakadt partban, vidékenként a felszín alatt különféle mélységben és vastagságban hosszan nyúlik, akkor ősteleppel van dolgunk. Pl. Heves megyében a tiszaporoszlói őstelep, a Tisza jobbpartján, 160 m. hosszú és átlag 1 m. magas kultúrréteget mutatott 1928 körül. A szamosújlaki 1. számú lelőhelyünk függőleges szelvénye a felszín alatt 350 cm. mélyen 200 cm. széles, balról 80 cm., középen 90 cm. magas, jobbról lekerekített szabálytalan idomot mutatott (Fig. 18. kép). Hogy a gödör szelvényét pontosan fel lehessen mérni, azon a helyen a partot lenyesettem. Friss
