Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
55 életnek !... De mégsem !... Túl a csorda-itatón a távolban alacsony házacska ült a folyón, egy helyben a parti vizén. Útitársaim megmondották, hogy az az utolsó vízimalom a magyar Szamoson !. .. Általában folyón utazónak egészen sajátságos érzései vannak, egészen egyedülálló, sajátságos élményekben, tájszemléletben van része ; egy egészen különleges világot él át, mely minden mástól külünbözik. Aki a Hortobágyot járja, köröskörül a messzeségbe vész a tekintete. Érzi az ember, hogy azon a szörnyű kerek földön, melynek központjában áll, elenyésző semmiség. Aki hegyes vidéken magas csúcsokról tekint szét, lenyűgözi lelkét a föld egykori belső erőinek vajúdását hirdető felszíni egyenetlenség, a tömegek domborodása és süllyedése. De aki alföldi folyó medrében csónakon úszik, 4—6 méter mélyen a környező felszín alatt, az egy zöld csipkével szegett óriási mély sebben jár, melynek peremén túl érzéki észlelései nincsenek, nem is lehetnek... Mintha az egész világ ez a hosszú seb volna, melynek zöldeskék vére az ég aljából szivárog ki és valahol a véghetetlen messzeségben az ég aljába ömlik vissza. Mit is gondolhat rajta az utas? ! Felolvad egész lényében az örökkévalóságba !. .. Ügy déltájon a vízimalom mellett kötöttünk ki. Útitársaim közül Király Mózes már korábban kivált, hogy híradással legyen jövetelünkről Tatárfalván. Kerékpáron tért haza. Balogh András barátom pedig innen igyekezett ugyanoda négy napja nem látott mennyasszonyához, Gyügyére rendelt kocsiján. Ez a falu Rápolttal szemben a Szamos jobbpartján fekszik. Élelmiszerkészletünk úgy kívánta, hogy gyülekező vendégeink kellő ellátására a gyügyei palajt is végighalásszuk. Míg a fáradhatatlan Csiszár-fiúk ebben foglalatoskodtak, jómagam megtekintettem a vízimalmot. A rápolti vízimalom valóban utolsó példánya a magyar Szamoson a hajó vagy tombácos malomnak, ahogy a régi magyar nyelv kezdetlegesebb formáját nevezte. Nem is olyan régen, csak a rápolti határon hat vízimalom őrölt. Szőke szerint a Tiszán, Tivadar, Kisar és Gulács községek határában ezelőtt 40 esztendővel több mint 10 tombácos malom volt. 2 4 Ma már egyetlen egy sincs. A rápolti vízimalom Habarics József és Erdélyi Ferenc tulajdona. Habaricsnak, ki malmát megmutogatta, még a nagyapja is vízimolnár volt Tatárfalván, majd Csengerben, apja pedig Rápolton. Érti is a mesterségét. Érdeklődésemre megnevezte működő malmának minden alkatrészét és elmagyarázta azok szerkezetét, rendeltetését, kezelését. Jó kedve is volt hozzá, mert egy kis áradás növelte a víz erejét. Ezért mondják :
