Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

51 Reggelinket Kölesei Kende György báró pompás kastélyával szemben, a balparton fogyasztottuk el. Örömmel időztem ezen a helyen, mert 1932-ben Kende báró meghívására és vendégeként igen érdekes kutatásokat végeztem itt a Szamos medrében. Ugyanis szemben a kastéllyal, a Szamos baloldalán hosszú, lapályszerű agyagpad állott ki a vízből, mely a folyó sodrát a kastély felé terelte. Az agyagpadon tölgyfacölöpök hegyes, lecsonkult végei sorakoztak egy vonalban. E cölöpsor keresztbe fogta át a folyót, helyesebben a meder száraz részét és felül rajta rendetlen összevisszaságban a kisebb-nagyobb levert cölöpök és karók alacsony csonkjainak egész serege látszott. Fig. 17. kéy. Nyilhegy csontból élőiről, oldalról és hosszmetszetben. Lh. Cégénydányád, Szamos meder. Kölesei Kende György báró ajándéka. x/i nElső pillanatban azt hittem, hogy megtaláltuk az első magyarországi igazi, őskori cölöpépítmény maradványait, melynek kultúrrétegét elhordta a víz sodra, azért a csonkok közt csak ritkán elszórt ős-, római-, majd népvándorláskori, sőt legnagyobb számban középkori cserepeket lehetett összekeveredve találni. Ugyanitt Kende báró egy csontnyílhegyet is lelt a cölöpök között, melynek hossza 53 mm. Ezeken felül 2 vaslándzsahegy, vaskés, sok állati csont egészíti ki gyűjtésünket. (Fig. 16—17. kép.) Hogy mindezek, a korban különböző tárgyak egymás mellett egy nívón feküdtek, ez a folyóvíz munkájának tudható be. Nem lehet megállapítani ilyen lelőhelyen, hogy mit hozott a víz, mi fekszik in situ és mit sodort már el ? ! Bizonyos, hogy a legbiztosabb korhatározó, a cölöpépítményeket mindig jellemző törmelékes kultúrréteg, az a bizonyos konyha$ 4*