Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - Néprajzi és régészeti kutatások, felderítő utak, gyűjtések és tanulmányok 1937-ben

25 egész belevész a tájba. Előtte legelő, mögötte bolgárkertészet. Lehetne a sírja egy falusi kántornak is, akit valami oknál fogva nem engedtek a közös temetőbe. De valahogy ez az állapot illik a „bihari remetéhez", aki rideg magányában még ilyennek sem kívánta sírhelyét. Megnézte a Nadányi-kastélyt is, mely valamikor náddal volt fedve. Fig. 8. kép. Honfoglaláskori leletek bronzból, lovas vitéz sírjából. Lh. Bakonszeg, Bihar vm., Nadánvi-tanya. A lelőhely a falutól É-ra 5 km. távolságra fekszik, a régi Nadányi-tanya helyén nyitott homokbányában, mely most a Szolnokról odakerült Sramkó György tulajdona. így kiderült, hogy ezen a helyen 1898-ban Cséplő Péter nagyváradi múzeumőr és Középesy Gyula segédőr végeztek ásatásokat, leletek után kutatva. (Arch. Ért. 1899. évf. [XIX. köt.] 360—366. oldalain.) Jelenlegi tulajdonos a régi tanya helyéről homokot árul s így került elő egy újabb sír a lócsontokkal. A munkások nem eléggé megbízható elbeszélése szerint a lókoponya a vitéz feje mellett volt. Töredéke és a vitéz koponyája is előkerültek az újra felásott sírból. A sír KNy-i irányú volt, fejjel Ny-nak. A kutatóárkok közelében újabb sírokat nem találtak. A bányagödör másik oldalán egyetlen melléklet nélküli sír került kibontásra. Kéjjel Ny, lábbal K felé, hanyatt feküdt, kezeit hasán tartva. A felszín alatt 120 cm. mélyen, egész hossza kissé kihajló lábszárakkal 156 cm. volt. Tekintve a honfoglaláskori temetők kis terjedelmét, ezen a helyen rendszeres nagyobb ásatás nem látszik szükségesnek.