Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén
212 Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, mikor feltesszük azt, hogy ez a mezőgyujtogatás szokása ugyanabból az okból történt, mint amiről Almási emlékezik meg. Az Ilimenti kirgizek a nádasokat, bozótokat ősszel, mikor már elszáradnak, fel szokták gyújtani, hogy jószágaiknak a nádasok helyén tavasszal kisarjadó füves legelőket nyerjenek. 7 0 Hasonló okból való mezőégetést még én is láttam alig két évtizeddel ezelőtt, mikor a debreceni határon az 1915—16., rendkívüli nedves évek következményeként a nádas, kákás rétek rendkívül megszaporodtak. Kora tavasszal, midőn még a gaz száraz volt, csendes, egyirányú szél mellett a nádast a szél felől meggyújtották. Az ellenkező oldalon kapával felbarázdolták a legelőt, hogy a tűz tovább ne terjedjen. Még azon a nyáron a legjobb kaszáló lett rajta. A legelőégetés nem tisztán a földművelő irtómunkája, hanem a pásztoré is. 7 1 7 0 Almási : Vándorutam. 165. 1. 7 1 V. ö. Magyarság néprajza. II. k. 198. 1.
