Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén

208 ősszel szokta ezt tenni. Magatarti juhásznak az olyan pásztort hívják, aki nem nyáj ban legeltetett és nem is állott el gazdához, hanem maga járt a saját nyájával. Az utolsó debreceni magyar juhnyájban, Kovács Jánosnénál a juhok megjegyzése úgy történt, hogy a juhász behajtotta a bárányokat a karámba, egy másik az ajtónál állott, a kifelé törekvőket egymás után elfogta, a fülén megjegyezte, a levágott füldarabot a karám ajtajában ülő gazdasszony kötőjébe dobta. Mikor minden bárány meg volt jegyezve, ezeket a füldarabokat olvasták meg a számadó juhásszal és eszerint adták át a bárányokat. Az ájos, baltás, szivanós, szigonyos és a lapickás jegy csak a fül alsó végén van, a rózsás a fül hegyén, a csipkés és kivett oldalt, a csapott a hegyén és oldalt szokott lenni. Természetesen a felsorolt jegyeknek számos változata van a jószág mindkét fülén, eevik a másikkal keverve. A feleltetés addig tart, míg a mező meg nem indul, azaz míg a tavaszi meleg esők elő nem csalják a gyenge füvet. Az akolban és a karámban tartott marha a jó idők bekövetkeztével mindig kácsingózik a fűre, nem fogja a foga a száraztakarmányt. Mihelyt lehet, különösen a kaszálókban, ahol több a legelő, jártatni szokták. Sőt tavaszra kelve, a fekete földön telelő marhát is a kacsipkés, 6. szigonyos, 7. szivanósj szálókba hajtják vissza. 8. lapickás, 9. rózsás. A rideg módon tartott jószág a változást elég egykedvűen veszi, de az ólban, a kötélen tartott ugrál, hengergőzik, vakarózik, mikor először kiszabadul. Mihelyt az első gyenge fűvet csipkedni tudja, nem szívesen megy vissza az ólba, még a szénában is turkál. Legkorábban indul a tavaszi legelőre a juh, mert ez le tudja legelni az apró füvet, hamar talál legelőt. A pásztor figyeli a jószág viselkedését és ebből következtet az időjárásra. Ha itatás után gyorsan vissza megy a marha az akolba, ha a lábával rugdos, az hideg időt jelent. Korán lesz tavasz, ha a bíbic Gergely-napra megjelenik. Jó tavasz lesz, ha a vadliba korán és sokat gágog. Rossz idő következik, ha a béka Szent Györgynap előtt jóval korábban megszólal, mert ahány nappal elébb brekegni kezd, annyival lesz utána még hideg, szeles idő. Hamarosan kienged az idő, ha Gergely-napján havazik (megrázza Gergely a szakállát). Jó tavasz lesz, ha Szent Györgynap előtt sokat villámlik és sokat dörög az ég. A pásztor véleFüljegyek. Debrecen. 1. baltás, 2.