Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
169 megüresedik és gazdátlanná válik. Másodszor száz év múlva, a töröktől felszabadító háború miatt ismétlődik az ingatlan forgalom megbénulása. A XVIII. és XIX. században, két-három zökkenő leszámításával a debreceni házastelkek értéke is fokozatosan nőtt és párhuzamosan az ország és a világ jólétével. De a világháború utáni években történt házeladásoknál jegyzett többszáz millió koronás vételárakról jól tudjuk mi még élő tanuk, hogy azok az óriási számok nem az ingatlanok értékének óriási emelkedését, hanem pénzünk rémes elértéktelenedését jelentették. A pálos remeték Tar Andrástól örökölt Piac-utcai emeletes házukat 1531-ben a városnak évi 20 frt járadékért eladván, a szerződés lényeges egyik pontja volt, hogy a város, ha úgy tetszik neki, 900 frtért bármikor örökösen is magához válthatja. Ez az összeg debreceni ház legrégibbnek ismert értéke. 6 2 Magas e század közepéről való házárakhoz képest. Mert 1549-ben Ach Balázs Piac-utcában 125, Torkos Péter ugyanott 1556-ban 240 frtért adja el a házát. Derék jó épület lehetett özvegy Káchkán Zsigmondné háza, melyet Kádas János német-utcai házáért 290 frt toldással cserélt el 1569-ben. Voltak jóval olcsóbb házak is. Szabó József Piacban (1568) 75, Pákai Ágoston Ceglédben (1555) 42, Csendes János Péterfiában (1553) 50 frton vett házat. Még olcsóbb házvételek is fordultak elő. Kiss Miklós özvegye Péterfiában (1554) 12, Bor Miklós Csapóban 4, Szilágyi Bálint Szent László-utcában 3 frtért vett házat ugyancsak 1554-ben. 6 3 A XVI. században házért a legmagasabb vételárt a város fizette. A Kardos-féle nemesi telken épült házat 1587—1590 közt 3800 frton vette meg Chukat Pétertől és Lónyai Istvántól. Ezzel az összeggel nemcsak a megnevezett házastelket és a hozzátartozó majorsági telket fizette meg, hanem azt is, hogy megszabadult még Mátyás király által e telekhez kötött és a város közönségére nézve káros nemesi kiváltságtól, meg az ebből származott áldatlan civódástól, amely közte és a telektulajdonos nemes család közt főképpen a bormérés miatt tört ki. Ez időben piac-utcai jobb kőházért magánosok is megadtak 600—700 frtot. Házárak a XVII. században. Ügy találtam, hogy a XVII. században is a város fizette legdrágábban a vásárolt házat. A városházához csatolt Ketzeliházért 1639-ben 4000 magyar frtot olvasott le a fiskus és özv. 4 2 Zoltai L. : A debr. városháza 400 éves története. Debreceni Képes Kalend. 1932. évf. 6 3 A házárakat a tanácsi jegyzőkönyvekbe bevezetett vallomásokból írogattam ki. Felesleges, hogy külön-külön megnevezzem a forráshelyeket.
