Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
161 szállások már a XVIII. században kezdték feleslegessé tenni a belső telkeken a nagyobb gazdasági épületeket. Még inkább 1818-tól fogva, mikor a béres tanyaföldek hosszúlejáratú alzálogjoggal szorosabban kapcsolódtak egy-egy gazdálkodó polgárcsaládhoz. Az alzálogos tanyaföldeket 1854 után pedig örökösen megválthatták a polgárok. B) Építkezési szabályok. A szomszédi jogviszony. Kerítkezés. Eleink telkeik határán belől saját ízlésük, szükségletük és tehetségükhöz képest szabadon építkezhettek. XVI. és XVII. századbeli jegyzőkönyveinkben a legnagyobb ritkaság, adott esetben is, hatósági beavatkozás a polgár építkezésébe akár utasítás, akár tilalom alakjában. Ami ilyesféle itt-ott előfordul, inkább tüzelleni védekezésre irányul. Ilyen volt az imént idézett tanácsi határozat, hogy a lakóháznak padlása és kéménye legyen. A szomszédi jogviszonyra nézve a kölcsönösség alapján a gyakorlat által megszilárdult jogszokások fejlődtek ki. Főképpen tiszteletben tartották, óvták a telkek határait. Ez csak úgy volt lehetséges, ha kiki kerítés közt tartotta a maga telkét. Látszik ez az adásvételi szerződések szövegének a régi határokról számtalanszor olvasható azonos szavaiból. A telkek kötelező bekerítése igen régi múltra mehet vissza, noha csak 1785-ből ismeretes az első följegyzés e tárgyra vonatkozólag, amelyben még a tanács vélekedése is megoszlott. Egyik fél azt tartotta, hogy kiki háza sorjában köteles csinálni és fenntartani a kerítést. Másik azt látta jó rendnek, ha felezik a szomszédok a kerítést. 4 3 Később, 1811-ben a tanács egyeztette a két felfogást, kimondván, hogy minden ember a háza sorjában gondoskodjék a kerítésről, a telek végén pedig az összeérő telkek gazdái azt közösen építsék és tartsák fenn. 4 4 A kerítés anyaga nálunk általában a nyár, fűz, galagonya, mogyoróvessző, ritkábban a nád, formája vagy szerkezete pedig a sövény volt. Ezt a XVIII. századnak nemcsak elején, hanem a végefelé is mindenfelé látni lehetett. Bárányi Mihály szenátor és Erdődi András esküdt a Kistemplom déli szomszédságában feküdt telkeiket elválasztó sövény miatt perlekedtek 1708-ban. A városi tanács pedig még 1773-ban is deák-sövénnyel kerítteti a Piac-utcai Bikaház kertjét. 4 5 Sőt 4 3 Vár. Ltr Relatio 1785:114. sz. In Senatu die 22 Jun. 1785. 4 4 U. o. Tan. Jkv 1811 okt. 15. 428. 1. 4 5 U. o. Építtető bírák Számadása. A Magyar Tájszótár szerint a diáksövény Tiszadobon vesszőből vagy nádból készült kerítés, amelynek alsó vége a földbe van beásva s közepe táján meg van korcolva. il
