Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
145 tákon élő vákáncsosok, azaz erdőtelepítők ősi jellegű földházainál ma is megtalálható ; t. i. fedett ereszszerű bejáró, keskenyen előreugró tornác. Nálunk gátőr, vagy gádor a neve. Debreceni és kunsági gátoros földházról jó képet közöl a „Magyarság néprajzá"-nak I. kötete a 417. és 418. ábrákban. A debreceni polgár felépítményes házánál is sokáig megtartotta ezt a gátőrt, amely vagy zárt volt ajtóval, esetleg ablakkal is felszerelve, mint a nemrég elbontott emeletes Komáromy-háznál, ahol a gátőr lépcsőházzá alakult, és a még most is meglévő Széchenyi-utcai 6. sz. Diószegi—Váradi Szabóféle szintén régi háznál ; vagypedig nyitottnak épült, hol boltíveket, hol gerendázatot tartó oszlopokkal, hasonlóan a farcádi székelyház oszlopos portikusához. 1 4 Némely régi debreceni háznak két gátora vagy portikusa is volt, ugyanannyi lakrész külön bejáró sejtjeként. A cívisház alkatrészei a XVI. században. A 200—300 év előtti debreceni házról, ahogy már mondottam, a város levéltárában megmaradt osztályos egyességlevelekből, becsűbizonyítványokból kaphatunk tájékozást. Nem sokan vannak. Nem is bőszavúak. Lássuk, amit láthatunk. A polgári lakóház Debrecen legrégibb tanácsi jegyzőkönyveiben is már mint többsejtű építmény jelenik meg. A XVI. század közepetájáról való házbecsűk, házeladások, osztályos egyességek eseteiben, nagy- és kisszobát, első derékházat, hátulsó házat, pitvart, konyhát, sütőházat, sötétboltot, föld- és vasboltot, kamarát, tornácot, ezzel egyértelműnek látszó ereszt avagy ereszetet különböztetnek meg. Imé 1550-ben esküttbírák uraimék Kiss Jakab házából „egy kohnyat, coquinam unam, cameram, tandem ipsum ternácz ex statua ad aliam usque statuam mediam Curie" a kapu és latrina szabad használatával együtt 69 frtra becsültek. 15 Ügy gondolom, hogy e becsűben a „coquina una" nem a magyar „konyha" szó hasonló jelentésűje, hanem külön sütőházat értettek alatta, amilyennel későbbi jegyzőkönyveinkben is találkozunk. így értem a coquina szó használatát az 1554. évi következő esetben is. Itt Zákán Imre és neje Anna két háza becsűjéről van szó. E szerint Boldogfalva-utcai házuk 14 frtot ért. (Ne tessék ámulni ! Ez időből 8—10 frtot érő házakra is vannak példák.) Piac-utcai házukat pedig „cum parva stuba, coquina et etiam in majori stuba usque primam ligaturam vulgo első ketesyk, kohnia fele et cum tota curia et horto" 62 frtra becsülték hivatalosan. 1 6 1 4 Czakó—Bátky id. m. I. k. 185. 1. 548. ábra. 1 5 Debr. Ltr Tan. Jkv 1547—1557. 260. 1. A tornác szó „ternác" alakját a Magyar Tájszótár is ismeri a dunántúli vármegyékből. 1 8 Debr. Ltr Tan. Jkv 1547—1557. 561. 1. 14
