Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

144 1773. közt.

1

0 Debrecen belső településéről ennél régibb térképünk nincsen. Bizonyos — ezt már másutt is nyomatékosan hangsúlyoztam —, hogy ez a térkép a megrajzolása idejénél jóval régibb eredetű helyi állapotoknak, hosszú időre megmerevedett jelenségeknek tüköré. A térképen látható utcahálózat talán még az Árpádok, de legalább is az Anjouk idejében kezdett kialakulni. Ha Prinz Gyula szemüvegével nézzük, meglepően hasonlónak látjuk Dortmund, Groningen és néhány más sugaras alaprajzú, piacutcás nyugateurópai városéhoz.

11 Ha pedig Bátky Zsigmond település-formáit alkalmazzuk, akkor inkább a szabályos, soros vagy utcás típushoz oszthatjuk be. A város északkeleti és délkeleti kisebb része pedig girbe-görbe kis utcáival, zeg-zugaival az ú. n. csoportos falu bilyogját viseli magán.

1

2 A debreceni háztelkek általában véve keskenyen, mélyen benyúlok. Rajtuk a ház véggel az utcára, az udvar hosszában épült. Többnyire ugyanazon a vonalon követte a többi épület. A telek hátulsó része rendesen kert. Inkább csak széles udvaron látható az utcával párhuzamosan álló épület, istálló, terhes ház, kamara, szekérszin, körülbelől derekán az udvarnak. Mária Terézia korában még ritka az L-alakú ház, az olyan, amelynek egyik szárnya homlokzatával az utcára néz, a rendes méretet meghaladó szélességű telken is. Térképünk például Piac-utcában, amelyben leginkább volt ajánlatos jövedelmező boltok építése, a Nagytemplomtól végig le a mostani Deák Ferenc-utcáig, mindössze 23 L-alakú házat mutat. Ötven évvel később is, a belsőségnek újabb térképe szerint

1

3 ugyanezen utca két házsorában csak 41 telken van az udvar egész szélességét betöltő homlokzatú ház. Mendől Tibor elmélete alapján e térkép által ábrázolt zárt település, a telkek beépítettségét illetőleg a 2. és 3. fokozatba sorozható. Vagyis Debrecen város XVIII. századbeli horizontalis és vertikális formája ,,a hézagos kispolgári házsor" és a „kispolgári sorház", — a vegyesen „egymással össze nem épült meg az egymással összeépült" egy, két és több ablakos házak formacsoportját képviseli. Emeletes ház csak elvétve, két-három főutcájában található. (M. T. „Alföldi városaink morfológiája" Debrecen, „Tisza" 1936. évf. 1. szám. Különlenyomatban is, mint a debr. tud. egyetem földrajzi intézetének kiadv.) Az 1770-es években készült belterületi térképen a cívisházaknak még egy eléggé gyakori sajátossága ötlik a szembe. Számos ház alaprajzának udvarfelőli részén észrevehető egy többnyire szabályos négyszögalakú kiugrás. Ugyanazt a rendeltetést betöltő házalkatrész ez, amely a debreceni erdős pusz1

0 Debr. Ltr Térkép gyűjt. 179. sz. a. 1

1 Prinz Gy. : Európa városai 64—74. Zoltai : Települések 14—18.1. 1

2 Czakó—Bátky id. m. I. k. 130—132. 1. 1

3 Debr. Ltr Térkép, gvüjt. 171. sz. a. 1821-ből.