Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

89 férfi karjáról ; címeres kardmarkolatkupak ; Melith György síremlékének és a Melith-család címerének kőtöredékei ; Prépostvári István kősíremlékének töredékei és 1 lófog, mely a lóáldozat szimbóluma volt a késő keresztyén korban, ahogy azt számos más lelet is bizonyítja. 3

8 Ez elpusztult templom alapjának feltárásáról nincs tudomásom. Csiszár Árpád ismeri a téglatörmelékes helyet. Feltárása annál inkább célszerű volna, merthiszen Csengernek egyháztörténeti szerepe az 1570 július 26-i református zsinat révén közismeretes. A híres Méliusz Péter itt szövegezte meg a csengeri hitvallást, az unitáriusok elleni küzdelmének végső eredményeképpen. Ezeknek a vajúdó éveknek végtelenül érdekes eseményeit legújabban dr. Révész Imre debreceni egyetemi tanár dolgozta fel,,Debrecen lelki válsága, 1561—1571" címmel. Ez a kiváló tanulmány a Századok 1936. évf. 39—75. és 163—203. oldalain jelent meg. Lásd még Kiss Kálmán : A szatmári református egyházmegye c. régebbi művét (1878). Ennek kiegészítése : Varga Lajos : A szatmári ev. ref. egyházmegye 20 éves története 1875—1894. Szatmár, 1896. 3

7 A tatárfalvi templomot Henszlmann Imre kb. 1863-ban látogatta meg a szatmári püspök társaságában. Ütjának leírását, illetve a tatárfalvi templom ismertetését közli „A szatmári püspöki megyének középkori építészeti régiségei" c. tanulmányában, amely az Archaeologiai Közlemények (1864. évf.) IV. köt. (127—157. oldalain) jelent meg. A templom korát a XV. század második felébe teszi. Alaprajzát nem közli. Henszlmann szerint ez az egyetlen téglaépület, melyen polychrom hatás utáni törekvés látszik a vörös és fekete téglák szabályos változásával. Főleg az ablakívekben tűnik fel. A hajóba nyíló ablakok szokatlanul az északi falban vannak. 3

8 Ez a kiváló munka 86

1oldal terjedelemben nemcsak a madárvilágot tárgyalja, hanem adja a lápra vonatkozó szakirodalmat, foglalkozik a láp keletkezésével, földrajzi helyzetével, a környező községek települési viszonyaival, a láp növényzetével, sajátságaival és a lápszéli nép foglalkozásával. Végül a lecsapolás történetét is ismerteti. 3

9 Dr. Győrffy István egyetemi professzor szóbeli közlése alapján a magyar ló az Alföldön kipusztul, mert nemrég a magasabb termetű lóanyag kitenyésztése végett az összes ilyen méneket kiherélték. Zoológusaink ez elhamarkodott és meggondolatlan tett miatt most kutatnak utána túl a csonka haza határain. A faj fenntartása talán még sikerülni fog. A magyar lóval foglalkozó legújabb tanulmány Hankó Béla debreceni egyetemi tanár szakavatott tollából jelent meg „A magyar ló eredete" címmel. Debrecen, 1935. 24 1. Címe dacára a szorosabbb értelemben vett magyar lóval ebben a tanulmányban nem foglalkozik. 4

0 Most, hogy e sorokat sajtó alá rendezem, eszembe jut a „Te vagy a legény Tyukodi pajtás !" kezdetű tábori dalnak 6. versszaka, mely így kesereg a labanc ellen : „Pusztítani jött, nem segítségre, — Hogy elfoglalja országunk végre ; Álnoksággal nemzetünknek esküdt vesztére : De az Isten ráfordítja még ő fejére !" Ez a vágyszerű jóslat az ausztriai események folytán teljesültnek vehető, merthiszen Ausztria nincs többé. 4

1 Lásd dr. Lambrecht Kálmán : A magyar malmok. Történeti anyag c. könyvét. Budapest, 1914. Sajnos, a második kötet a szerző korai halála miatt nem jelenhetett meg. Ez tárgyalta volna a szerkezetet, a molnárszerszámokat, kezelést stb. A Magyarság Néprajza c. négykötetes új mű részletekbe nem bocsátkozik, ellenben adja a szakirodalmat.