Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

80 Ecsedi-láp lecsapolásáig a Kraszna Olcsvánál szakadt a Szamosba s a Károlyi-féle palánk a Kraszna akkori torkolatánál volt. A Szirmay által idézett okmány (II. rész 100. lap) tévesen a Szamos és Tisza összefolyásánál említi. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy Olcsvaapáti igen kedvező és előnyös földrajzi fekvésénél fogva egykor fejlődésnek indult. Még a mult század legelején maga Szirmay Antal is idézett munkájában hosszasan foglalkozik Olcsvaapátival. Három nyomásbeli mindenféle gabonát termő szántóföldeket, kétszer kaszálható rétet, jó legelőt, fát, makkoltató erdőt, gyümölcskerteket, halfogó helyeket s közeli malmot sorol fel. Szinte érthetetlen, hogy Olcsvapáti kisfalusi állapotából nem tudott kibontakozni? ! Mivel a Szamosszögben a Tisza balparti védgátja 11 évvel ezelőtt készült, Olcsva-apátit ma is meglevő valóságos körtöltés védte az itt összetorult árvizek ellen. Sűrű is a települése. Utcái a legbájosabb falusi utcák. A falu ethnografusoknak kincsesbánya. Kár, hogy néhány évvel ezelőtt az olcsvai öreg fatornyot nem tudtuk megszerezni és Debrecenbe szállítani. A révben a csigakötelet régi szerkezetű tekerő tartja. Olcsvaapátinak legérdekesebb látványossága kompépítő telepe. A Tisza vízrendszerét egészen Szolnokig ez a telep látja el hidasokkal. Sőt Szolnokon alul, Nagyrévnek is itt készítettek egyet. Kérésemre Kósa Ferenc, a telep jelenlegi tulajdonosa szíves volt hozzám kifáradni és műhelyére vonatkozó adatait rendelkezésemre bocsátani. A telep mindjárt a rév mellett, a Szamos jobbpartján fekszik. Igen fontos körülmény, hogy tisztán kézi erővel dolgozik, tehát a mesterség megtartotta az ösi formákat, eljárásokat és eszközöket. Az erdei tisztáson nincs is semmi különös látványosság. Anyagraktár, fűrészeléshez szükséges bélelt gödör, a komptartó cölöpök és a Szamos lejtős partján csúsztató készülék, egyszerű faragott deszkákból, melyen a kész hidast vízre eresztik. A telep akkor érdekes, ha éppen építenek. Ottjártamkor, sajnos, munkaszünet volt. Mindössze négy ember fűrészelt törzseket. Azonban ígéretet kaptam, hogy a legközelebbi kompépítésről értesítést kapok. A telepet a tulajdonos nagyatyja, id. Kósa Ferenc alapította ezelőtt kb. 75 évvel. Mesterségét folytatta fia, Bertalan, aki 1907-ig Olcsvaapátiban, 1907-től pedig Szatmáron tartotta fenn az üzemet, egészen az oláh megszállásig. Ifj. Kósa Ferenc apáinak örökségét 1922-ben az olcsvaapáti tiszai rév közelében, a Túr torkolata mellett ismét életre keltette. Itt a kincstári rév mellett csak rövid ideig maradt, mert 1932 őszén mai helyére, a Szamos partra költözött. 1922 óta 1937 nyaráig 45 hidast, 8 kisebb-nagyobb uszályt és kb. 70 csónakot készített. Egy jól megépített hidas 12—25