Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez
143 nek (secui és säcui, meg reze§ és ràzaç). Képes, béres és példa szavaink oláh alakjait (chipe§, biriç és pildä) viszont csak íző magyar nyelvjárásból származtathatjuk. (Biris második magánhangzóját a szintén magyar eredetű (<-es) névszóképző asszimilálta). Kép és bér szavaink csak íző alakban vannak meg az oláh nyelvben ( chip és bír: adó), de az ízés az egytagú szavakban sem egyetlen lehetőség az oláh nyelv számára. Cél szavunk pl. til és tál alakban is használatos a román nyelvben, féle szavunkból pedig fel lett. Az oláh ilis (adónem) szintén íző nyelvjárási alakjából származik magyar eredetijének (élés). Éző nyelvjárásból hasonló magánhangzórendszerű bélés szavunkat belis alakban vette át az oláhság. A második szótag e-jének megfelelő i-t mint biris-ben, itt is a magyar íző nyelvjárásból származó -is oláh képző asszimiláló hatásának tulajdonítjuk. A példákat szaporítani lehet. így például gyűlés és fűrész szavaink közül az első íző (dilis), a második éző alakban (firez) került az oláh nyelvbe. Az íző nyelvjárás hatásának jelentőségét az éző nyelvjáráséhoz viszonyítva a magyar -ság, -ség és -és főnévképzők íző -sug, -sig, és -is alakjaiból állapíthatjuk meg. Ezeket a képzőket az oláhság nagyszámú íző nyelvjárású magyar jövevényszavaiból vonta el (pl. betesig < betegség, alensig < ellenség, stb.). Ha az éző nyelvjárási alakok lettek volna túlsúlyban, azokból vonta volna el őket az oláh nyelv. 5 9 Az íző alakokat nem származtathatjuk a székelységből. A székely nyelvjárásokban csak a dicsér, ígér, igéz, ítél, kímél típusú szavakban találunk ízést. Ezekben az első szótag í hangjának asszimiláló hatása folytán a második szótag e-je is í-re változott (dícsír, ígír, stb.). 6 0 Teljes mértékű ízést az oláhsággal érintkező magyar területek közül csak a Szamos és a Körösök völgyeiben találunk. Horger legutóbb megjelent térképén a szamosvölgyi íző területeket nem tünteti fel, 6 1 tanítványa azonban igen nagyszámú íző adatot szedett össze erről a vidékről szóló nyelvészeti feljegyzésekből. 6 2 A magyar nyelvi hatások nagyobbik, íző csoportja az Alföld felől s valószínűleg a Szamos völgyén át érte az oláhságot. A bihari oláhság viseletébe és zenéjébe sem fogadott be magyar hatásokat. Magyar eredetű dallamok csak a Szamosvölgyi oláh5! > Az oláh nyelv magyar jövevényszavait Alexics Györgynek a „Magyar Nyelvőr" 16. és 17. kötetében megjelent munkája nyomán közlöm. 8 0 Für István : Az ízés állapota a mai magvar nyelvjárásokbanSzeged. 1930. 6 1 A Magyarság Néprajza. III. 461. 6 2 Für, id. m. 99. lapján : Szilágvból 89, Szatmárból 63, SzolnokDobokából 98, Kolozsmegyéből 83.
