Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Figyelő - Földes község története

98 bűnügyekben, amelyeket nemesek ellen voltaképpen csak az alispán, vagy a főszolgabíró előtt lehetett megindítani és lefolytatni. A földesi tanács ítélete a vármegyei törvényhatóság­hoz és a királyi kúriához volt megfelebbezhető. Mikor először hallottam róla, hogy Herpav Gábor t. barátom Földes község története megírásán dolgozik, restel­kedtem magamban és erős lelkiismereti furdalást éreztem. Talán úgy illett volna, az én kötelességem lett volna, hogy meg­írjam szülőfalum, korán árvaságra jutott gyermekkorom párt­fogójának történetét. De most, ahogy végigolvastam — mohó érdeklődéssel — e közel 300 lapra terjedő könyvet, őszintén megvallom, jól van, jobban van ez így. Különb munka tőlem se telt volna. Földes és a nádori adománnyal hozzácsatolt Mezőszentmiklós múltja, politikai, gazdasági, szellemi életé­nek lefolyása, fejlődése olyan lelkes, részrehajlatlan és hivatá­sos felderítőre és feldolgozóra talált Herpay Gáborban, hogy ez a könyv (némely kisebb tévedése ellenére is), 1 a helytörténet­íróknak mintául, a többi magyar falunak és városnak pedig amelynek története még megírásra vár, buzdításul szolgálhat. —lt—s. 1 Ilyen tévedése például, hogy már előbb (a 199. 1.) olvasható meg­állapításával ellentétben, utóbb "(a 201. és 232. 1.) Karácsony Imre, amúgyis tevékeny lelkipásztori működése javára írja a lelkészi lakás és a templom nagyobbszabású átalakításának érdemét. Holott mind a két épület Bakoss Gábor papsága idejében, az 1884—1885. évi javítással és bővítéssel vette fel mostani alakját. Bakoss Gábor éppen a szépen megújított templomot járta körül — az ünnepélyes felavatásra készü­lődvén —, amikor annak terrasszán hirtelen halállal kimúlt.

Next

/
Thumbnails
Contents