Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Figyelő - Megjegyzések Győrffy István „A magyar tanya" című értekezéséhez

II. RÉSZ. FIGYELŐ. Megjegyzések Győrffy István „A magyar tanya" című értekezéséhez. Az alföldi magyar tanyarendszer, ennek keletkezése, fejlő­dése, jelentősége, jövendője teljesen még mindig tisztázatlan, elintézetlen és igen hálás tárgya ethnográfusoknak és ember­földrajzművelőknek, nemzetgazdászoknak és társadalom­tudósoknak. Györffy István egyetemi tanár is talán már hete­dikszer foglalkozik ezzel a kérdéssel. Legutoljára a „Földrajzi Közlemények" 4—5. számú füzetében. E legújabb dolgozatá­hoz volna egy pár szerény megjegyzésem, további vitatkozás szándéka nélkül. a) Volt-é utca hajdan az alföldi falvakban ? A sátoros pásztornép kétlakinak, kéttelkűnek is nevezett kertes településéről írván, azt mondja, hogy a kertes községben eredetileg nincs utca, illetőleg mindenütt utca van, nem lévén kerítés, bármely irányban keresztül lehet járni a házak között. A kerítetlen állapot — folytatja Györffy — a belső részeken a mult század második felében szűnt meg, az önkényuralmú Bach-kormány parancsára. Ennek olvasásakor jutott eszembe a Debrecennel szomszédos, tehát olyan országrészben fekvő Mikepércs helységre vonatkozó régi osztályos egyességlevél, amely országrész Györffy szerint kezdettől fogva hazája volt a kétbeltelkű faluformának, az utcanélküli falvaknak. Ez a XIV. század közepetájáról származó osztályos egyes­séglevél pedig amellett tanúskodik hitelt érdemlően, hogy ott az Alföldön, a nagykunsági szállások közvetlen közelében lévő kicsiny falvaknak is volt 2—3 utcájuk. Pérchv Mike három fiát : Pirincset, Zanyót és Dénest 1347-ben a nagyváradi káptalan megosztoztatván örökölt birtokaikon, külön-küíön megnevezi az osztás alá eső jószágokat. Ezek Egyházatlan és Egyházas Pércs, amelyet ősük a Szemere fia Csépán V. István királytól kopott Pérchy Whod fia János halála után, továbbá Köteles, Horth és a

Next

/
Thumbnails
Contents