Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek - Dr. Ecsedi István 1885—1936.

35 Akkortájt, 1922-ben igen sok gondot fordított a tiszai és tiszamenti halászat tárgyi emlékeinek összegyűjtésére. A Tisza-vidékére többször kiutazott és gyűjtésének eredményeiről a budapesti Néprajzi Társaság április 22-i ülésén is beszámolt. Eredeti megfigyeléseivel szaktársai elismerését vívta ki. Ettől fogva a budapesti szakkörökkel és szakemberekkel igyekezett közelebbi összeköttetést létesíteni. Szükségét érezte felülről való támogatásnak és jóindulatnak, mert hiszen a Déri Múzeum végleges helyét annyi huza-vona után a Füvészkertbe jelölték ki és 1923 szeptember 23-án Déri Frigyes jelenlétében megtörtént az alapkőletételi ünnepély is. Mindenki, aki az új intézmény fedele alá vágyott, dolgozott és igyekezett, kiki a maga módja szerint. Lázas gyűjtő és kutató tevékenység indult meg. Ecsedi közben tanítóképzős növendékeivel is törődött. 1923-ban elvitte őket az aggteleki barlangba, maga pedig a Kösélv- és Hortobágy mentét járta és kutatta. Zoltai Lajos elkészítette 1924-re egyik főmunkáját : „Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen mai határa és külső birtokai területén a XI—XV. századokban", mely egyúttal székfoglaló értekezése volt a Tisza István Tudományos Társulatnál, hol őt már megalakulásakor a rendes tagok közé választották. E sorok írója 1924 tavaszán egyhónapos olasz-honi tanulmányútra ment és a bécsi Collegium Hungaricumban professzorai ajánlatára alapítványi helyet nyert, hogy tanulmányait kiegészíthesse és a Bécsben levő Déri-gyüjteményt megismerhesse. Erre Ecsedi István energikus munkássága nem ismert határt. Elsősorban is a Tisza István Tudományos Társaság 1924-ben tagjává választotta. Nemcsak a helyi, hanem most már a budapesti napilapokban és folyóiratokban is számos cikket írt és Debrecen közönségének több népszerű előadást tartott. A pásztor- és halászélet tanulmányozása végett felkeresett távolabbi vidékeket is. Dévaványa, Szolnok, Tiszafüred és az Ecsedi-láp határolják legtöbbször gyalogszerrel tett vándorlásait. Megfordult a szegedi és kecskeméti múzeumokban is. Azok a tárgyi emlékek, melyeket Ecsedi kiszállásain összegyűjtött és sokszor saját hátán cipelt haza, igen eredményesen gyarapították a néprajzi osztályt. E buzgó tevékenység nélkül alig lett volna lehetséges az új Déri Múzeum néprajzi termeinek anyaggal való kellő ellátása. Ez a gyűjtő munkásság s később az anyagnak zamatos debreceni nyelven való leírása, feldolgozása Ecsedi elévülhetetlen érdeme, melyet ellenfelei is szó nélkül minden esetben elismertek. Déri Frigyes 1924 október 27-én bekövetkezett váratlan 3