Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Balogh István: A debreceni tanya

156 etették. Az az ól csak az igásjószágok számára készült, az egyik végében egy félszerjászol, a másik végében a mestergerenda alatt hüzódik az arccaljászol, ahova az ökröket kötötték szemben egymással. Az ajtó mellett kétfelől a falban vaklyuk van, itt tartották a kocsisok a lóvakarót, kefét, porolópokrócot és egyéb apró hemmi-hummit. A kéménynek ajtóval szembeneső boltivén egy póc van, ide rakták a nyerget, tarisznyát. (2. kép.) Az itt tanyázó béresek, kocsisok jóidőben a szabadban háltak, csak esőben és télen vackoltak az ól közepére a bundába. Az ól közepe nappal tiszta, az ide jutott szalmát reggel a körömrugón át beseperte a kiskocsis az ajjba. Villa, seprű, lapát az ajtó mögött áll, mert ott mindig kézreesik. A tanya alkotó részeinek további fejlődésére most már a XVIII. század közepe óta az volt az iránytadó, hogy a gazda miként gazdálkodott a földjén. Ugyanis még több mint egy századig nem lakik városi polgár a tanyán ideiglenesen sem. Helyetese a tanyán a majoros, e gazdálkodási módot a földmívelés és az állatteleltetés egyaránt megkívánta. A majoros tanya már új helyiséggel bővül, sőt a gazda az állataival csak egy részét foglalja el az épületnek. A tanya középpontja most a majoros lakása, az ól e mellé van építve. (3. kép.) A majorosság a XVIII. század hatvanas éveiben már teljes virágában van. A század elején még csak nagyon szegény emberek húzódnak ki a város messzebb fekvő erdeire, hihetőleg nem is debreceni eredetűek, hanem szökött jobbágyok, akik a város terheit sem akarják viselni.

3

2 Ezeket kitelepítik ugyan innen is, de a mezőföldi tanyákon már 1760-ban van nyom arra, hogy állandó fizetéses, kommenciós majorosok laknak és a fizetésüket is tudjuk. Fodor János debreceni gazda Csatári István nevű majorosának Pünkösdtől számított egy évre fizetése egy süveg, egy disznószőrű guba, egy kék nadrág, két pár fehér ruha, két pár csizma. Felesége bére két keszkenő, egy nyári puszii (felső ruha), két ingváll, egy bőrkötő, két bagazia-kötő, egy szebeni rása-szoknya, egy pár új csizma és 15 vonásforint.

33 Ugyanez évben a másik majorosának egy szűrt, egy pár csizmát, egy pár bocskort, egy pár fehér ruhát, egy nadrágot és 7 vonásforintot fizetett. A majoros felesége egy pár fehér ruhát, egy kötőt, egy pár csizmát, egy keszkenőt és 4 vonásforintot kapott.

34 A majorosok száma 1770-ben 38, 84 családtaggal,

3

5 de ez a gazdasági érdek miatt állandóan növekedik, úgy, hogy 1776-ban külön tanácsi rendelet intézkedik, hogy a majorosokat egész évre kell fogadni és őket teszik felelőssé, ,,hogy valami csavargó, korhel embert a szállásokba be ne fogadjanak és ott semiképpen 3

2 Tan. jkv. 1724. 28 1. 3

3 Fodor János feljegyzései, 1760. Levéltár limbus. 3

4 U. ott 1760. 3

5 Szabó István id. mű. 226 1.