Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Balogh István: A debreceni tanya
149 a régibb szántóföldek egybe esnek az ősi házutánvaló földekkel, az újabb zálogos birtokokat kaszáitatással és később szántásvetéssel hasznosították. Az ősi határt képező házután való földek a belső városi háztelek függvényei, melyeket nagyon rövid időre, a XVII. században még 3 évre osztanak ki. De már a XVI. században is rendeli a tanács a túlzott birtokhalmozás ellen és a polgár-tömegek érdekében, hogy „senki aki szántani akar, először többet egy holdnál ne foghasson, amely csak ötven kerülés legyen. Míg pedig azt el nem végzi, más földet ne barázdáljon." 5 A XVII. században a polgárok adója és háztelke volt a kiosztás alapja, de a szántóföld mennyiségét újra megszabják, nagyon kis darabokat osztanak szét. 1669-ben „amennyi lépés volt egy nyilasban, két lépéssel alább száll", szól a rendelkezés, hogy mindenkinek jusson föld. 6 A század végére már rendszeres lesz a hét évenként megismétlődő kiosztás, melyet majdnem egy századig megtartanak. 1714-ben már régi szokásnak mondják a jegyzőkönyvek. 7 A zálogos birtokokon, melyek szomszédosak a házután való földekkel, részben szántás-vetés, részben kaszáitatás folyik. Ezek kiosztása minden esztendőben megismétlődik. „Sub spatio unius anni praesentis providere, arare, excolere possint". 8 1673-ban pedig még a 18—20 km-re fekvő Elepet, Kösélyszeget is szántás alá fogják 50 lépés hosszú és 10 lépés széles nyilasokban, azzal, hogy míg a felvállaló az első tagot meg nem szántja, mást ne foghasson. 9 A felszabadult szántóföld kaszálónak marad, helyette más határrész kerül kiosztás alá. 10 De a lekaszált szénát nem helyben etették fel, hanem befuvarozták a városba, bizonyítékául annak, hogy itt télen sem igen élhetett a jószág. 1 1 Az ekorbeli debreceni állattenyésztés még korántsem olyan méretű, mint a későbbi, a város alatt elterülő nyomás eltartotta a jószágállományt. A zavaros idők miatt nem is nagyon volt biztonságos messzebb hajtani a jószágot. A nyomás 1656-ban már emberemlékezet óta megvan a későbbi helyén. „A Hosszúszék a szepesi földön a memoria hominum nyomásban tartatott egyik szélétől a másikig. Most is végeztetett, hogy úgy tartassék ezután is mint eddig." 1 2 Csak 1699-ben tűnik fel a Hortobágy 5 Corpus statutorum. III. k. 568 1. 1588. 6 Tan. jkv. 1669. 611 1. 7 Corpus statutorum. III. k. 720 1. 1714. 8 Tan. jkv. 1643. 50 1. 9 U. o. 1673. 502 1. 1 0 Corpus statutorum. III. k. 701 1. 1697. III. k. 716 1. 1708. 1 1 A Péterfia Jakab utcai marhás emberek részéről concludáltatott, hogy Klepről, amikor szénát hoznak, szekeritül uccaszeribe (1. 50 deputáltatik. Tan. jkv. 1679. 337. 1 2 Tan. jkv. 1656. 76 1.
