Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez
142 a gazdasági kultúra egyes elemei mind a Tisza vidékéről terjedtek kelet felé Erdélybe és Moldvába. A székelység általában ellenállt ezeknek a hatásoknak és nem fogadta be őket, ellenkező irányú hatásokat azonban, eddigi ismereteink szerint, nem bocsájtott ki magából. A székelység hatóterülete a tőle délre eső havaselvi oláh vidék. Legkorábbi települési mozgalmai és későbbi kivándorlásai is mind arra irányultak. Kelet és északkelet felé csak az osztrákok által halálra keresett katonaszökevények vették útjukat a XVIII. század végén. Ezek Bákó vidékén telepedtek meg. Még távolabb északra csak az osztrák telepítési politika hurcolta őket (bukovinai csángók). 5 5 A XIV. századi havaselvi és délmoldvai székely települések emlékét ma már nagvobbára csak helynevek őrzik. Ezeket itt helyszűkében nem közölhetem, csak a XVIII. század végén megszüntetett Säcueni vármegye nevét említem 5 6 (Brassótól délre), mely a székely népnévből származik, s utalok a Tatros és Ojtoz helynevekről írott fejtegetéseimre. 5 7 A nyelvtörténet tanulságai szerint e nevek szintén a XIV. századi székely települések emlékei. A székelység ebben a korban a tatárok elleni győzelmes hadjáratai folyamán telepedett meg itt. A székely kultúrhatás szintén dél felé irányult, bár nagyobb jelentőségre itt sem jutott. A Havaselvén hallható régi magyar dallamokat mindenesetre székely hatásnak tulajdoníthatjuk (különösen azokat, melyek a székelység egyéni bélyegeit is magukon viselik, mint a fenn közölt kvintváltó szerkezetű dallam a rendkívüli [i?3] főcezúrát.) Talán annak tulajdonítható a székelységben régen általános egyszarvú kerülő és váltóekék havaselvi és délmoldvai elterjedése is. 5 8 Az oláh nyelv magyar jövevényszavain lemérhető magyar kultúrhatás jelentékenyebbik folyamata szintén a Tisza és a Szamos vidékéről indult ki. Az oláh nyelvbe átkerült szavaink nagyrészének íző dialektusa bizonyítja ezt legvilágosabban. Egyes esetekben ugyan az oláh nyelv hangsúlyviszonyai és magánhangzó illeszkedése is előidézik az é > i változást (pl. a bicäu < békó típusú szavakban a magyar e hangból is szabályosan i lett : fidáu < fedő, dipläu < gyeplő, chindeu < kendő, stb.), mégis általában a magyar e és é hangoknak e és ä, a magyar z-nek i felel meg az oláhban. A magyar é hangnak kétféle oláhnyelvi megfeleléseit azonos hangtani körülmények között csak magyar nyelvjárási eltérésekkel magyarázhatjuk. Székely és részes szavaink az oláh nyelvben éző alakban él5 5 Lükő : A moldvai csángók. I. 31. 1. 5 6 Sulzer (Geschichte des Transalpinischen Daciens. Wien. 1781—82) térképe nyomán. 5 7 Id. művem 30. 1. 5 8 Id. művem 137—139. 1.
