Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
121 Ezek a paplanok tarka virágos kamukából, zöld, viola, sárga tafotából és kartonból készültek. Nem volt kevesebb a paplan Keresztesi István szabómester házánál (1779). Igaz, két asszony hozománya egyesült nála. Első feleségéről maradt egy kék selyem közepű, karton szélű, másik tarka flanell közepű karton szélű, harmadik egészen karton p. A második asszonytól való egy kék kreditor közepű, karton szélű, és két más viseltes kartonpaplan. Volt még ott két nagy karton dunyha és egy kisebb gyermekdunyha is. A paplannal együtt említtetnek a palanra hajtók. Ezekkel sűrűn találkoztam a XVIII. század elejétől fogva. Ezért feltűnő Radvánszky báró hallgatása, aki főrangú családaink ágyneműi közt sehol sem szól paplanra hajtókról. A debreceni paplanra hajtók ilyen megjelölésekkel fordulnak elő : szálára varrott elegyes selyemmel, más : fehércsipkés tarkaselyemmel varrott, más : nyomtatásos, más : varrott fejtős, más : kétfelől recés, más : bécsi csipkés, más : karátás és csipkés, más : tótosrecés, más : cérnával varrott, más : színes szőrrel varrott paplanra hajtó. Ezek a most is használt paplanlepedővel vagy paplanvédővel lehettek azonosak. Minthogy sem a debreceni, sem a Radvánszky-féle leltárakban a superlátoktól és ágykörül való kárpitoktól eltekintve ágytakaró vagy ágyterítő nem fordul elő : talán a paplanra hajtó a későbbi ágyterítő szerepét is betöltötte, úgy sejtvén, hogy a háziasszony a bevetett ágyban legfelül tette a paplanra hajtóval beborított paplant. Hangsúlyozott fölemlítésre kínálkozik a híres professzor Hatvani István menyasszonyának Csatári Máriának kelengyéje, amelyben ötrendbeli ágyöltő említtetik. E megjelölés ágytakarót is jelenthet. Mert a nagyobbikról azt is feljegyezték, hogy aranyos és 100 Irtot ér. 1 8 Egyik legrégibb hagyatéki leltárunk (árva Szilágyi Takács Istók és Kató javairól 1662) két paplankeszkenőt is említ. Ilyennel többé nem találkoztam. De hallottam, hogy Rakovszky Dániel debreceni #őbíró unokájának az 1915-ben meghalt R. Lujza br. Josine^ Miklósnénak paplanjára zseb volt varrva, amelyben használt zsebkendőjét tartotta alvásközben. A Debrecenben használt paplanokat, többnyire itthon csinálták. Hiszen a paplanosoknak már a XVIII. sz. közepe táján külön céhük van. A következő század végefelé céhük 55 tagot számlált. Erre a mesterségre adta magát Bárányi Miklós alisDán és szeptemvir kitagadott fia, ugyancsak Baranvi Miklós is. Meggazdagodott, nagytekintélyre tett szert. Egyik leányát Sinai Miklós vette el. Édesanyja ártatlanságáért és 1 8 Theol. Szemle 1933—34. évf. : Zoltai : Műveltségtörténeti adatok. Paplanra-hajtók.
