Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - Berendezési munkálatok

11 talajviszonyainak szemléltető bemutatására ennek alapján a magunk részéről különösen a nehezen kezelhető szűrök, bundák és a moly kártételeinek a régi szekrényekben legjobban kitett hasonló textiliák bevonását határoztuk el a pásztorművészeti készségek, szerszámok meghagyásával. — A látogató eleven pásztoron szemlélheti annak viseletét, a szűrt, a bundát stb., míg a madár- és növényvilág csak akkor lesz ránézve igaz élvezetet nyújtó látványosság, ha előbb azok kevéssé ismert egyedeit közelről szemlélve láthatja, vizsgálhatja. Nagyon bevált az a rendszerünk, hogy a flórát nem fakó préselvényekkel, hanem színes táblákon mutatjuk be. Kiegészíteni kívánjuk a puszta madárvilágát annyira, hogy a nagy helyet foglaló bundák és szűrök helyébe is, a szekrényekbe elsőrendűen tömött madarakat gyüjtöttünk össze és ahogy a második szobában a pusztai vadlibák fajait bemutató külön csoport, a megfelelő táblázattal ellátva, a kis múzeum legkedvesebb és különösen a vadászvilág számára igen tanulságos látványossága, úgy a harmadik szobába tervezett, a puszta és a halastavak téli madárvendégeit bemutató új dobogó is csak fokozni fogja a kis múzeum értékét. Az ehhez szükséges anyagot 1936. év őszen gyűjtöttem össze, ugyanakkor készült az új dobogó. A berendezést 1937 márciusában végeztem el. Hogy a zoologiai és részben geologiai, továbbá botanikai gyűjtemények kezelésének, kiállításának szakszerűségét biztosítsam, az 1929 : XI. tc. kívánalmai szerint szorosabb összeköttetésbe léptem a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézete vezetőjével : dr. Hankó Béla egyetemi professzorral, a Növénytani Intézet vezetőjével : dr. berei Soó Rezső egyetemi professzorral és mindkettőjük tanársegédeivel, mint a magyar Alföld faunájának és flórájának legkiválóbb ismerőivel. Továbbá kapcsolatot létesítettem dr. Arany Sándor egyetemi m. tanárral, a Kísérleti Talajtani Állomás vezetőségével és legújabban a M. Kir. Madártani Intézet igazgatójával : dr. Schenk Jakabbal. Miután a Hortobágyi Múzeum idegenforgalmi szempontból is igen nagy jelentőségű, az 1937. költségvetési évre már 400 P városi segélyt sikerült biztosítanom és az Idegenforgalmi Központ is — mint minden évben most is — kisebb összeget helyezett kilátásba. A Hortobágyi Múzeumot 1936 január, március és április havában egy szakpreparátor és egy festőművész közreműködésével rendeztem át. A Hortobágyi Múzeumot a csárda bérlője mutatja meg az érdeklődőknek. Ugyanő gondoskodik a takarításról és felügyeletről. Az a kérdés, hogy a pusztai múzeumban a belépőjegyet a város kezelje-e, avagy a csárda bérlőjének engedje át: a bérleti szerződés értelmében még mindig függőben van. A bérleti