Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
117 karszék (1-87 írt), varró-ládácska (0-68 frt), tükör (078 frt), almáriom (értékelés nélkül), két asztalióra (10'20 frt értékben). Az oldalházban : kis kőasztal, tábori kerekasztal, könyvtartó almáriom (2*40 frt), benne 45 drb könyv, párkányos-láda és két ócska láda. A hátulsó házban : két tábori szék, két egyes fakarszék, pohárszék (4'08 frt), nyoszolya (1'02 frt ért.), ismét két nyoszolya és kenyeres-ládácska. II. Ágybéli. Ágyöltözet. Maradjunk tovább is a cívis-házban. Sok még itt a meglátásra, megismerésre érdemes tárgy. Az ágybéli, a ládabeli, az almáriombeli holmi. Amiket a mindennapi szükséglet, a foglalkozás, az étkezés, a pihenés, az öltözködés szolgálatára és kielégítésére gyűjtött össze otthonában a debreceni polgár. Á magasra fölvetett, mutatós ágy hajdan is dicsekedése, büszkesége a gondos háziasszonynak, kivált ha eladó leányai voltak, ami akkor sűrűbb eset is, mint a mostani egykés életfelfogás mellett. Az ágynemű, amelyre Debrecenben is alkalmazták az ,,ágyöltözet" elnevezést, 1 5 többféle volt és többnyire jómódú házaknál mindig — a ládabeli portékák és gúnyák közé számították a felváltásra vagy menyasszonyi hozományra tartogatott darabokat. így a párnahajakat, párnacsúcsokat, lepedőket, paplanrahaj tókat. Ecsedi István a multszázadvégi Debrecen népi építkezéséről készült értekezésében 1 6 azt írja, hogy ,,a debreceni ágyban alul szalma van, ezen tollal töltött deríkajj, rajta lepedő, aztán dunyha, ezen párnák, legfelül ágytakaró. A nagy ágy — mondja ő annál szebb, minél több deríkajj, dunyha, párna van benne bevetve. A párnák száma legalább hat, de húsz is lehet. Csak a liba- és rucatollat tartják rangosnak. Szegény ember tyúktollal, sőt ehetollal (szalmával) is beéri." Hadvánszky szerint pedig a régi előkelő magyar urak ágyaik fenekére szabadon vagy nagy zsákba tömve (mostani népies nevén surgyéba) szalmát helyeztek, föléje tették a gyapjúval vagy szalmával keményre tömött matrácot. Míg a lószőrrel tömött matrác divatba nem jött, nagyon el volt terjedve a pehelylyel töltött derékalj, amelyet a matrác és szalmazsák közé tettek. Debrecenben a XVIII. század végéig megvizsgált leltárakban csak kétszer fordul elő a matrác. Mégpedig ifj. Diószeghi Sámuelné Lónyay Kata és Oláh István szenátor hagyatékában. Ez utóbbinak felesége Diószeghi-leány volt. Ann^l 1 5 Debr. Ltr. Polg. perek 1716 : 5. sz. a. Radvánszky id. m. I. 42. 1. 1 8 Xépr. Ért. 1912. évf. 179—180. 1. Matrác. Derékalj.
