Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház

108 A debreceni városi múzeum bevésett és számmal hitelesített legrégibb széke 1694-ből való. Díszes faragású öreg karos szék ez, amelyet a városházán őriztek meg azóta, hogy Debrecen szabad királyi város rangjára emelkedett. Viskiék a mostani asztal (a szláv stol szóból) közvetlen elődjének az asztalszéket vagy evőszéket tartják. Azt a házilag is előállítható négyszögű alacsony lábas lapot, amelynek közepére kerek nyílást vágnak ki a tálalóedény és a gömbölyded fenekű bogrács elhelyezése végett. A Déri Múzeum néprajzi osztályában is látható ilyen evőszék, amely egyik debreceni gazda tanyájáról került oda. Viski, az ilyen evőszék régi múltját éppen Méliusz Juhász Péter debreceni püspökre hivatkozással bizonyítja, idézvén 1565-ben megjelent egyik könyvének valamely ismeretlen dolgot magyarázó eme sorait : ,,A tömpe oszlop tetejébe félsingnyi gömbölyű kerekség, valamint egy táltartó az asztalon, vagy medencetartó a mosó szék tetejébe."

8 Lehet, hogy Méliusz — fűzi hozzá Viski — azokra a nagyobb asztalakon többes számmal is megvolt kerek mélyedésekre gondol, amilyenek a XVI— XVII. századi nyugateurópai ábrázolásokon láthatók. Ha Méliusz szemléltető, érzékelhető példaképpen hozta elő az asztalba vágott táltartó mélyedéseket, bizonyos, hogy Debrecen vidékén az ilyen asztalok általánosan használatban is voltak az ő korában. Az is olvasható a Magyarság Néprajzában, hogy a szláv asztal széket is, lábas és lábatlan asztalt is jelent. Egy debreceni árva 1716-beli öröksége leltárában lábas asztal említtetik. Ennek ellenkezője a lábatlan asztal volna. Ilyen azonban sem előbbi, sem későbbi összeírásokban nem fordul elő. „Egy asztal lábastul" 1739-ben megint szerepel Gönczi Szabó Pál Cegléd-utcai kőházánál. A debreceni asztalok vagy négyszögletűek, vagy kerek és ellipszis alakúak. Kivételesen előfordult másforma is. Ifjabb Diószeg'hi Sámuel postamesternél, 1740 körül, patkóforma nagy asztal és szegletbe való kis asztal is találtatott. Ilyen háromszögű kis asztala tiszteletes Debreceni János úrnak is volt. A leltározók néha felemlítik az asztalnak egyéb jellemző tulajdonságait. Elég gyakori a fias vagy fiókos asztal. E fajtából került elő olyan is, amelynek hat fiókja volt (1775). Viskiék a fias asztalt kalotaszegiesen kamarás asztalnak nevezik. Többnek a rajzát közlik is. Leltárainkban a következő megkülönböztetésekkel találkozunk : festett remek asztal (1733, 1777), festett szebeni asztal, fias szebeni asztal (1741), tábori kerek asztal (1736), esztergált lábú kisded ebédlőasztal, eggyeslábú jádzóasztal, eggyes lábú ágy mellé való fiókos asztal (talán a mostani éjjeliszekrény őse), közönséges négyszegletű párkányos asztal, nagyfiókos 8 U. o. I. k. 273. 1. Az asztal.