Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Régészeti kutatások és ásatások 1935-ben - 6. Régészeti tanulmányutam Fegyvernek határában

75 térképen be nem rajzolt hatalmas másik mesterséges halmot találtam a Szakálas-pusztán. Surjánba érve, felkerestem a homokbányákkal körülvett és pusztulásra ítélt Surján-halmot, melyről gyönyörű kilátás nyílott a tájra. A Surján-kert legalsó dűlője mentén megtekintettem azt a homokbányát, mely mellett dr. Fettich Nándor végzett ásatásokat. Innen ÉNy-i irányba a Szakálas-telephez, majd a holt Tisza töltésén Fegyvernek felé kocsiztunk. A falu déli részén, ahol a vén Tiszán keresztül földgát vezet a nagykörűi határba, lenyesett földpartban sírok keresztmetszete látszott, de a csontoknál semmi melléklet nem volt. Az öreg Tisza partján elfogyasztván ebédünket, a faluba tértünk. Az új település telkein a vén Tiszától a csúcsíves stílű csonkatoronyig (XV. század közepe) több helyen őskori tárgyakat gyűjtöttek már a lelkes fegyvernekiek. A csonkatorony sajnos — pusztulóban, pedig megérdemelné a kellő gondozást. Ott, ahol a főhajó volna keresendő, újabb temetkezések vannak, de az alapfalak a földben — állítólag — mindenütt megvannak. Feltárásuk 25—30 év múlva eszközölhető. A csonkatoronytól a falun végig, a korcsmává és szállodává vedlett ősi Orczy-kúria előtt elhaladva, a A>//ős-halomhoz mentünk, mely a község K-i oldalán fekszik. Az egyiken temető van, a másikon Kalvária, az utóbbi lejtőjén magános mandulafa. A Kalvária-dombról gyönyörű kilátás nyílik a határra, melyen a hun elődökért lelkesedő Prókay Miklós a mesterséges halmok elhelyezkedése alapján külső- és belső ,,hun vár háromszöget' sejt. (Kettős-halom, Büdös-halom és Varga-halom volna a külső-, a Koller-halom, Tóparti-halom (Szapár faluban) és ettől D-re fekve 93-as halom a belső vár három sarka.) Ez a feltevés egyrészt figyelmen kívül hagyja a közbe és közelbe eső többi halmokat, másrészt a halmok közti összekötő sáncárkok vagy hasonló földművek nyomai nincsenek felderítve s maguk a halmok is megvallatásra várnak. Mindezek nélkül a különben dicséretreméltó lelkes elképzelés ennél előbbre nem mehet. Különben felkerestem Szapár faluban a Tóparli-luümot, melynek jó része homokhordással már eltűnt. A halom déli oldalán és a közelben őskori cserepeket, agyagkúpot, őrlőkőtöredéket gyűjtöttek. Ez a halom az ősi Tisza-mederből kifújt homokdűnére épült, melyre rárakódott a humusz. Ettől D-re kb. 1 km. távolságra fekszik a 93-as hatalmas hordott halom, melyet körüljártunk és amelyről a közeli Roller-halomhoz sétáltunk. A halom keleti oldalát 1933-ban kezdték lehordani s ma már jórésze hiányzik, alacsonyabb is lett. Három méter mélyen hatoltak le ezen az oldalán s állítólag 2 m. mélyen sírt találtak benne vaskarddal. Közelebbi adatokat a helyszínen lévő tulajdonos, Szabó János sem tudott. E három utóbbi