Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Régészeti kutatások és ásatások 1935-ben - 3. XVII-XVIII. századi leletek a Wiener-féle bérpalota föld-munkálatainál, a Csapó-Vár-u. sarkán

69 /ölhettem, csupán az új árkokat vizsgáltam meg és az északi árok mentén a leleteket gyűjtöttem össze, melyek között durva őskori cserepek mellett rómaikori edénytöredékek is akadtak. Az árok falában kisméretű méhkasalakú üregek és négyszögletes lakógödrök nagyobb számban mutatkoztak, melyek megvallatását október első felére halasztottam. A szakásatás 7—11-ig tartott, naponta hat munkással. Kutató árkaimmal az északi oldal árkának mindkét partját átvizsgáltam, azon a helyen, hol a legtöbb földbevájt üreg mutatkozott az árok falában. Ez a terep az ÉNy-i saroktól 175 méter távolságra volt K felé. Összesen több mint 130 métert kitevő kutató árkaim két helyen négyszögletes, öt helyen kerekalapú gödröt tártak fel (Fig. 21. kép.). Mélységük 100— 120 cm. Az I. sz. lakógödör 300x280 cm. nagyságú. Benne 23 drb jórészt korongolt, téglapiros és palaszürke színű, kisrészben szabadkézi, durva cserép, két agyagorsókarika és néhány állati fog volt, a II. sz. kerek és a III. sz. négyszögletes kisebbik gödörben hasonló cserepek, állati csontok mellett még egy-egy kis tűzhelymaradvány. A főárok északi oldalán talált négy kerek gödörben (IV—VII. sz.) csiszolókő-töredéket, kagylóhéjakat és szintén rómaikori cserepeket találtam. A főárok mindkét falában mutatkozó gödrök majdnem mindenikében volt 1—2 rómaikori cserép. A gödrök az ásatási naplóban (I—m-ig számozva. Az m-jelzésű 150 cm. h., 140 cm. mély lakógödörből összesen 90 drb különféle neolithikus cserepet és 8 drb állati csontot szedtem össze. Közöttük kagylóhéj, csillámpala és kova is volt. Ez a gödör az I. sz.-tól Ny-ra 27 m.-re volt. Ez az új települési hely beleesik a tiszafüredi, kócspusztai, hortobágyhídi, hortobágy-porosháti és józsai rómaikori lelőhelyek vonalába s így az összefüggés szempontjából szerény leletei mellett is van tudományos jelentősége. 3. XVII XVIII. századi leletek a Wiener-féle bérpalota földmunkálatainál, a Csapó—Vár-u. sarkán. Az egykori debreceni középkori castellum közelében, a Vár- és Csapó-utca nyugati szögletében május 9-én megindított alapozási földmunkálatokhoz sok reményt fűztünk, bár előre sejtettük, hogy a várkastély ettől az utcasaroktól ÉNv-ra, pár száz lépéssel odább állhatott. A Budapesti Pollacsek és Epstein Építési Vállalat mérnöke Balla István és munkavezetője Happant Ferenc a legnagyobb előzékenységgel és figyelemmel állottak mindenkor segítségemre, amikor a munkálatoknál személyesen megjelentem és a napfényre került leleteket összeszedtem. Ugyanúgy szívesen támogatott munkámban Nóvák Gyula fuvarozási vállalkozó.