Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Személyi ügyek
32 küldött néprajzi tárgyakat is. Maga az alapító két ízben újabb ajándékokkal gyarapította gyűjteményét, melyet a Füvészkertutca 2. szám alatti, akkor gazdasági iskola Í. emeletének két termében állítottak ki. A rendezést itt a meghívott Milesz Béla tiszafüredi tanító, műkedvelő régész végezte. A város közönsége a múzeumot, melyre maga az alapító mint id. múzeumőr ügyelt fel, megtekinthette és megszerette. Sokan annyira kedvet kaptak hozzá, hogy ha nem is olyan nagy mértékben, mint Löfkovits, de szívesen hozzájárultak az alapvetéshez. Az első ajándékozók sorából megemlítjük a következőket : báró Josinczyné, Lápossy Ferencné, Szikszay Józsefné, Simonffy Imre, Kovács József polgármester, Oláh Károly, Király Gyula, Lestyán Adorján, Rotschnek Emil, Burger Péter, Sámy Béla, Markovits Károly, Tóth András, Kisfaludy Madarász Sándor, Komlóssy Miklós, Nyíri Géza, Fritsch József stb., stb., akik valamennyien Löfkovits példáján lelkesedtek. A múzeum hivatalosan 1905 május 22-én nyílt meg Csokonai halála százados évfordulója ünnepségének keretében. (8. kép.) A megnövekedett múzeum és meggyarapodott lelkesedés eredménye volt, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés Oláh Károly kultúrtanácsnok elnöklete alatt már kezdetben megalakította a múzeumi ad hoc bizottságot, melynek jegyzője Zoltai Lajos városi levéltáros és előadója Löfkovits Arthur lett. Ekkor tette meg Zoltai Lajos első lépését múzeumi pályáján. De bevonták a munkába, mint tb. múzeumőrt Péter Gábor városi tisztviselőt is, mert ő volt az egyedüli Debrecenben, kinek járt az Archäologiai Értesítő. A régészet iránt érdeklődő Péter Gábor Zoltai Lajossal megindította a régészeti ásatásokat, melyeket akkoron, a kezdet kezdetén, az előkészítésnél mindenfelé beharangoztak, még a kecskeméti polgármestert is előre meghívták rá, de a sovány eredményről annál inkább hallgattak. Löfkovits Arthurt érdemeire való tekintettel a város 1905-ben id. múzeumigazgatóvá, Zoltai Lajost pedig 1907 január 1-től múzeumőrré választotta. Miután a gazdasági iskola három szobája szűk volt, a város még 1905-ben megvásárolta a Hatvan utcán a 23. sz. házat, melyről Zoltai Lajos éppen az előző évben derítette ki, hogy annak helyén állott az a nádfödeles ház, melyben Csokonai Vitéz Mihály született 1773 nov. 17-én. A ház eredetileg esküdt Diószegi Mihályé volt, akinek leányát a költő apja vette el. A város, nagy költőjének szülőházát, a Csokonai Kör kérésére, éppen erre való tekintetből, mintegy kegyeletképen szerezte meg a Kereskedelmi és Iparkamarától 72,000 koronáért és pedig kimondottan kulturális célokra. E ház hét szobájában helyezték el ugyanazon év őszén a hatalmasan megszaporodott anyagot. Löfkovits Arthurt a törvényhatósági bizottsági közgyűlés négyévi
