Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Személyi ügyek

25 Kiváló kereskedelmi érzéke és szakmájában való jártassága, nagv gyakorlati tudása hamarosan megtalálták azokat a módozatokat, melyek üzletét versenyképessé tették. Hogy csak egyet említsünk a sok közül, drágaköveit nem ékszernagykereskedőktől, hanem drágakőkereskedőktől és csiszolóktól szerezte be. Csak kevesen tudták Debrecenben, hogy a jómegjelenésű, igen előzékeny modorú, a közönség teljes bizalmát élvező fiatal ékszerész Bécs, Párizs, London, Frankfurt és Antwerpen legelőkelőbb cégeivel állott összeköttetésben, amely ténykedése során életének nem egy igen érdekes epizódja játszódott le. Önkéntesi évét 1887 októbertől a 39. gyalogezrednél Debrecenben szolgálta le. Ez alatt az idő alatt is ügyesen módját tudta ejteni, hogy naponta bejárjon jómenetelű üzletébe, melyben akkor már segédet, kisasszonyt és szolgát tartott, sőt atyját is társul vette maga mellé. A tiszti vizsgát sikeresen letéve, tartalékos hadnagy lett. 1890-ben I. Ferenc .József debreceni látogatásakor a nevezetes esemény emlékére a budapesti Scheidcég által 1 arany, 50 ezüst és 200 bronz példányban emlékérmet veretett. Áz arany példány átvétele után a király Löfkovits Arthur ékszerészt a városháza nagytanácstermében kihallgatáson fogadta, később egy monogrammos, koronával és brilliánsokkal díszített tűvel jutalmazta, mely ma is a család birtokában van. Löfkovits Arthur e kitüntetésre és ékszerre egész életében büszke volt és még akkor melegében a városi szegények javára 50 forintot adományozott. Az emlékérem egy példányát pedig ajándékul megküldte a Nemzeti Múzeumnak. Üzletében a tanulók és segédek egész serege fordult meg. Xem egy közülök, kikerülve az életbe, tekintélyes ékszerész lett, sőt az érmihályfalvai beteges kis Weisz Nándor Londonban és Párizsban drágakő- és gyöngyüzletével olyan nagy vagyonra tett szert, hogy Londonban versenyistállót tartott s ő vásárolta össze az orosz cári család és török uralkodói család ékszereit. A dúsgazdag, akkor már Weisz Normann 40 év után meg is látogatta egykori főnökét, szemére vetve neki az inaskorában kapott pofonokat. Üzleté nek fellendülése mihamar lehetővé tette, hogy családot is alapítson. 1892-ben elvette a híres Laczkó Adolf budapesti ékszerész, csász. és kir. udvari szállító-cég főnökének leányát, Laczkó Margitot. Ez a házasság összeköttetéseit igen kedvezően gyarapította, üzletének felvirágzását nagyban elősegítette. Löfkovits Arthur kiváló gyakorlati érzékére vall, hogy a millenium közeledtére ékszerműhelyét olyan iparágra rendezte be, mely egy előre megjósolt nagy keresletnek a legszerencsésebb kielégítését szolgálta. Műhelyét nagy apparátussal díszmagyarruhák ékszergarnitúrájának készítésére bővítette ki. Ötvösök, vésnökök, zománcolók dolgoztak nála, az anyagilag és erkölcsi-