Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Függelék - Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez
156 kapott tehenet. Ennek legelőt adott, aminek ellenében a tejhaszon az övé volt. Az erdőhivatal a sok kártétel miatt a jószágtartást lassanként korlátozza, ma már lova és tehene a vákáncsosnak ritkán van. A háborúutáni időkben, mikor a világháború alatti erdőirtások ijesztő mértékben meggyarapodtak, hasznothajtó foglalkozás volt a tucskózás. A felvállalt vákáncsföldet ugyanis előbb tuskóktól, gyökerektől ki kellett tisztítani. A tuskó fele, a gyökér egészen a vákáncsost illette meg. Szerszámuk a tucskózó fejsze. Egy 48 cm. hosszú, 13 cm. széles súlyos, 8 kg. súlyú fejsze ez, 1'20 m. akácfanyéllel. A kiásott és felhasogatott tuskót reggelenként a vákáncsos talyigák és szekerek hosszú sora szállította a városba. Egy szekér tuskó ára 10—12 P. A vákáncsos talyigát már messziről meg lehet ismerni, mert ezt maga a gazda csinálta. Jellemző tulajdonsága, hogy a tengeFig. 4. kép. Vákáncsos földkunyhó a debreceni Cserén, előtte kemence. Erdhütte eines Waldbauers ( Vákáncsos). Im Vordergrund der Backofen. Debrecen, Csere. lyen, ráfon és néhány nélkülözhetetlen vasaláson kívül minden része fa. Az oldalán a zápok mogyoróvesszővel be vannak fonva, vagy pedig bedeszkázva. A hátuljában egy trapéz-alakú suber van beállítva deszkából. Ülése nincs, hanem az elején egy öl szénán ül az asszony, a férfi mindig a talyiga mellett jár. A vákáncsos lova rossz, mert rendesen vén lovat vesz, azt sem gondozza, nyáron azt eszik, amit talál, télen egy kevés szénát kap, de nem sokat, hogy „meg ne vakuljon tőle". Igényesebb vákáncsos már szekeret csinál magának, a lehető legkevesebb vas felhasználásával. Az oldala ennek is be van fonva, első és hátulsó saroglyája, eltérőleg a debreceni parasztszekerektől nincs neki. De erre nincs is szükség, mert a saroglya tulajdonképpen a szekérderék meghosszabbítása, hogy sok terhet lehessen rárakni. A vákáncsosnál pedig ez az eset nem fordul elő. Inkább egy magafonta kast tesz a szekérre, vagy suberrel