Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Függelék - Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez

151 amiatt, hogy a földosztást csak minden hét évben ismételték meg, az egyes kaszálók szerfelett megnövekedtek.

1

7 így került aztán több alkalommal sor a kaszálók felméretésére és összeírására. Erre azért is szükség volt, mert sokan nem igyekeztek a kaszálóikat maguk nevére iratni. Mások önkényesen elfoglalták a kihalás által megürült kaszálókat. Voltak olyanok is, akik névleg ugyan birtokosok voltak itt, de nevük alatt mások gazdálkodtak a kaszálókban. Ezért 1834-ben a tanács általános felülvizsgálat alá vetette a kaszálók ügyét, ami azonban a birtokosok ellenállása miatt nehezen ment. Alig lehetett a biztos határokat kijelölni. „Altaljában véve a birtokoknak bizonytalanságánál és a végrehajtó hatalom távolléténél fogva a ligeteken a jus fortioris oly divatos, hogy még a birtokosok kölcsönös egyetértésével tett határjeleket egy vagy más félnek előadása után, idébb vagy odább teszi. Ha miatta megszólítják, magáét kiáltja erővel elvettnek."

1

8 így lesz érthető aztán, hogy a vacans kaszálók, melyek főként az 1818-as földrendezés után megszaporodtak, nem sok gondot okoztak a magistratusnak. Ugyanis ezévben a Bánk és Fancsika meg nem váltott részét a város 32 évre a tulajdonos kincstártól újra zálogba vette. Minden birtokos polgár birtoka arányában hozzájárult a zálogsummához, mivel a városnak nem volt pénze. A megváltási összeget azonban nem fizette pontosan mindenki, azért idők folyásával mind több lett az ilyen módon megváltatlan, vacans kaszáló. Az 1820—30-as években már mind gyakrabban tűnnek fel. Mivel gazdájuk nincsen, a város a maga hasznára fogta őket. Részben kiadta a polgároknak illő census fizetés mellett kaszáitatásra,

1

9 azonban ha a gazdája kifizette a megváltási összeget, újra visszajuttatták neki.

2

0 De még így sem akadt rá elég jelentkező, ezért dézmára adták ki,

2

1 mindig ügyelve, hogy az erdő fennállását biztosítsák.

22 Űgylátszik, hogy kevesen voltak a jelentkezők, mert a jó kaszálókat felében, a kevésbbé jobbat, a bokros, sűrű erdőben levőket harmadában is osztották 1840-ben.

2

3 Néhány év múlva újra és véglegesen rendezték a hasznosítás ügyét.

2

4 Ettőlkezdve a legfelsőbb felügyeleti hatóság, a királyi biztos, a kamara intencióinak megfelelően az erdők érdekeit mindjobban figyelemmel kíséri.

2

5 E rendezés olyan formában történt, hogy a birtokviszo1

7 Tan. jkv. 1810 : ápr. 19. 1

8 Gazdasági ülés jkv. 1834 : aug. 16. 1

9 A concernens csereinspektor urak adják ki a vacantiában levő kaszálókat erga censum. Tan. jkv. 1823 :jan. 20. 2

0 Ugyanott. 2

1 Gazdasági ülés jkve. 1834 :júl. 26. 2

2 Tan. jkv. 1837 : márc. 22. 2:

1 Tan. jkv. 1840 : jún. 9. 2

4 Tan. jkv. 1844: május 22. 2

5 Ugyanott.