Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Függelék - Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez

ADATOK A DEBRECENI ERDŐGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ. A vákáncsosok. A debreceni erdőségek fennmaradásukat a régi debreceni birtokjognak köszönhetik. Debrecen a homokos Nyírség és a löszös alföldi hátság érintkező vonalának a közepe táján fejlődött naggyá. Határa kelet-nyugati irányú téglalap. A város területét egészen 1876-ig kb. 5 km. sugarú körben az alföldi városokra jellemző belső legelő vette körül. Ettől nyugatra mintegy 15 km. szélességben terültek el a szántóföldek, keletre a Nyírség idáig lenyúló homokbuckáin pedig erdőségek vannak. A debreceni határ birtokosa a város kommunitása, amint a szokásjogot az 1774-i Forgács-féle commissio statutum érvényére emelte. Ez a commissio ugyanis kimondta, hogy minden polgár a belső házastelke és adója arányában részesül meghatározott kiterjedésű szántóföldben, jószágait a külső és belső legelőn legeltetheti, megilleti a közös tulajdont képező erdőségekből télire való tűzifa, a kompetencia és a pusztán hagyott területeken kaszáitatás. Az erdőségek különböző időben és különböző körülmények közt jutottak a debreceniek kezére. Egyrészük, mint a Nagyerdő, Apafája és részben vagy egészben már a XIII. sz. végén a birtokukban van. Halápon, Bánkon, Gúthon és Pácon az elpusztult falvak helyén a XVI—XVII. sz.-ban veti meg Debrecen a lábát, Bánk egy része és Fancsika 1818-ban és 1852-ben a kincstártól zálog, majd megváltás után végleg a város birtoka lesz. Bármennyire különféle eredetűek és jogi természetűek is ezek a birtokok, abban egyforma volt a sorsuk, hogy a polgárok tűzi- és épületfa szükségletének fedezésére, kaszáitatásra és legeltetésre szolgáltak. Csak a XIX. sz. közepén, mikor a fekete földön már minden mezőgazdasági célra alkalmas és az akkori hatalmas állattenyésztés kára nélkül földművelésre fogható területet felszántottak, kezdődik itt először szórványos, majd végleges és általános betelepülés. Végül kialakul az alföldi mezőgazdaság történetében is páratlan földművelési mód,.