Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
A Hortobágyi Múzeum átszervezése
12 szobában látható ős-, népvándorlás- és középkori történeti anyag csak megfelelő magyarázatok és szemléltető képek által érvényesülhet. Itt tehát a rendező nem a tárgyi anyag gyarapítására, hanem inkább települési térképekre, a nevezetesebb leleteket ábrázoló színes festmények kiállítására fektette a fősúlyt. Iíj. Kovács János festőművész hét vízfestésű színes képet készített éspedig : egyet a pusztai mesterséges halmokról, egyet őskori edényekről, egyet a görbeháti középkori templom rekonstruált formájáról, kettőt a porosháti szarmata temetőből származó sírokról, egyet az őrlőkővel dolgozó ősemberről. Ezeken felül a hortobágyi puszta területén feltárt öt középkori templomnak alaprajzát helyezték ki új feldolgozásban és még három dobogót. Egyre a Tisza medrében talált mammut alsó állkapcsát, egyre kézi őrlőkövet (hortobágyi lelet) és egyre az elpusztult templomokból származó középkori téglákat helyezték. Ugyanebben a szobában, mely a művészi festmények és egyéb képek kihelyezése által nagyban felélénkült, egv ajtó kívülre tételével keletkezett fülkébe polcos szekrényt tervezett a rendező. Ide kerültek mutatóul az eddig középen álló tárlóból a pusztai régészeti leletek, míg a fölszabadult középrészre a már fentebb említett madárdobogó jön. Mindezeknek keresztülvitele természetesen legnagyobbrészben 1936-ra tolódott át. A Hortobágyi Múzeum felügyeletét illetőleg is lényeges változások történtek. Miután az egyik polgármesteri határozat a mátai mezőrendőröket a múzeumi felügyelet alól mentesítette, a mátai biztoshelyettes egy külön embert fogadott fel október l-ig, október 1-től pedig a múzeum kulcsát Németh Nándor hortobágyi csárdásnak adták át, aki a várossal kötött haszonbérleti szerződése 40. pontja értelmében teljes felelősséggel kötelezettséget vállalt a múzeum karban- és tisztántartására, az anyag felügyeletére, megőrzésére, a vendégek részére való bemutatásra azzal a kikötéssel azonban, hogy belépőjegyeket csak a gazdasági tanácsnok és a Déri Múzeum igazgatóságával kötendő közös megegyezés szerint szedhet. E szerződés értelmében a múzeumi anyag átadása céljából leltár készítése vált szükségessé, melyet dr. Balogh István írt össze. A további fejlemények 1936-ra tartoznak. Itt említendő meg, hogy Németh Nándor hortobágyi csárdás kérelmére Ecsedi igazgató a polgármester engedélyével a Közművelődési Könyvtár anyagából és részben a sajátjából is egy százkötetes kis könyvtárat létesített, az ott megforduló vendégek és az ottan körül élők részére. Ez tehát a városi Közművelődési Könyvtár első fiókkönyvtára. Az a szívós készség sem hagyható említés nélkül, melyet Németh Nándor hortobágyi csárdás a pusztai múzeum érdekében nyilvánít azáltal, hogy alkalmak adtán saját autójával hordja ki mindazokat a
