Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Figyelő - Ki hogy jellemezte Debrecent?

117 toll könnyebben hajlott, tisztította is a tollat és a moly ellen is védte. Hogy a farktoll is szürkés, fehér színt kapjon, behintették krétaporral, mely a toll pilléire tapadva nem könnyen hullott le. A krétaport a tollra két tenyérrel veregették rá. Nagy János öreg újvárosi daruvadász a darutollat kámforos vízben mosta, fehérítette és egyúttal a moly ellen is ez a művelet szolgált. A kámforgolyót patikában vette. Az így preparált darutoll természetesen olcsóbb volt az igazi darutollnál. Fél forintért is lehetett kapni. A darutoll-árus vásárokon a legszebb példányt süvegéhez vagy kalapjához tűzte „címernek". Ennél nem ismert alkut. Tíz, tizenöt forintból nem igen engedett. Felszereléséhez tartozott a már említett kerek vagy négyszögletes deszkán felül egy bőrtarisznya, melyben egy lapos kerek pléh doboz volt. Ebben tartotta a ki nem rakott s rendszerint az olcsóbb, krétaporos tartalék tollakat. Ha jó vásár volt, ezekre is sor került. Ha pedig a vevő már előbb is kívánta, kinyitotta és abból is válogathatott. A vevő, a parasztlegény a tollat a kezébe véve, maga elé tartotta. Forgatta, megrázta, ráfújt, majd kalapjához tűzte és ott főképpen a toll állását tekintette. Cimboráját és a körülállók bírálatát is hallani akarván, feltette kalapját, mire az eladó kis zsebtükröt adott neki vagy ha a közelben éppen tükrös sátor volt, pl. kalapos, odavonult. A darutoll-árus természetesen utána ment, mert vásáron csak nem ismerik egymást az emberek. A daruvadász gémtollat is árult. Hajdú megyében a gémtől lat állítólag 30 év körüli házasemberek viselték, darutollat pedig csak a legények. Túzoktoll a pásztorember ékessége, aki azt maga szerzi a pusztán. s. j. Ki hogy jellemezte Debrecent? 1. Ady Endre szerint : „Debrecen a maradandóság városa." * Mások ellenben régen is, most is így vélekednek róla : 2. Verancsics érsek : „Debrecen oppidum Ungariae maximum et opulentissimum." Azaz : Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa." (XVI. század. Verancsics munkái I. k. 45 1.) 3. Iluszár Gál : az első debreceni könyvnyomtató : „Debrecen Magyarország és Erdély világító lámpása." (XVI. sz. közepe táján. 1561 körül.) 4. Jókai Mór : „Pest középpontja az országnak, de Debrecen középpontja a magyar népnek. Pest legnagyobb városa Magyarországnak ; Debrecen maga egy Magyarország kicsiny-