Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

A Déri múzeum működése és állapota 1934-ben - A Múzeum évi gyarapodása

48 kelt levelében szíves volt beszámolni a leletkörülményekről is (564—1934. DN. sz.). A beszolgáltatott leletek: 1. kő­buzogány. H. 270 mm. ; 2. agyagedény, füle hiányzik. M, 245 mm. ; 3. u. a. M. 58 mm. ; 4. u. a. csonka, talpéle körül négy bütyökfül. M. 80 mm. ; 5. u. a. díszítéssel, ábra szerint. M. csonkán 60 mm. ; 6. katlan-töredék, M. 95 mm., továbbá cserepek ujjbenyomásos díszítéssel, füllel stb. Ezeken felül néhány állati csont. Valamennyi edény szabadkézi. A tárgya­kat a 13. kép ábrázolja. Ajándékozó említett levelében néhány sírt, darabokra tört kardot, sarkantyút, lándzsahegytöredéket,, lócsontokat stb. is sorol fel. Tervezett kirándulásunk e nem gyűjtőterületünkhöz tartozó lelőhelyre a rossz idő miatt ma­radt el. Az eddigi leletek és közölt adatok alapján a Dorogma és Ároktő határában feldúlt lelőhelyek — úgy látszik — a neolithtól kezdve egészen a népvándorláskor végéig szolgál­tattak tárgyi emlékeket. —- Bereczky Imre egyetemi hallgató (Dévavánva) : a dévaványai Tókert-nevű őstelepből peremes és füles őskori cserepek, csontár, szarvcsap, állati koponya­töredék ; pároslyukú nagy nyerges fül agyagból, 2 drb kis agyagedény (64 és 49 mm. M.). Az egyiknek peremszéli fülé­től borda fut le a fenékélig. Azon a helyen egy nagyobb neoli­thikus őstelep rejlik. A dévaványai Nádösvény-pusztáról bronz­hajgyűrűt, a gyomai Őzed-pusztáról pedig csatornaásáskor széthányt sírokból származó rómaikori leleteket szolgáltatott be. Ezek : 1 korongolt és 1 szabadkézi agyagedény, 1 agyag­orsógomb, néhány borostyán és üveg-gyöngy, 1 ezüstfibula töredéke (kb. Almgren, Gruppe VI. 158), 1 felismerhetetlen római császári dénár, ezüstkarperec és vaskés töredékei ; to­vábbá a leletek között volt egy bronz latene-karperec két drb töredéke, melyekből megállapítható, hogy a jellegzetes féltojás­alakú tagokból álló, csuklós záródású karperechez tartoztak. Ez utóbbi közelebbi leletkörülménye ismeretlen. — Bondár Gábor tanítóképzős (Sarkad) : füleskanna, korongolt, pala­szürke színű. Felső fele vertikális sikált vonalakkal díszítve. M. 270, száj átm. 110, fenék átm. 90 mm. Lh. Sarkad (Békés megye), Bondár János szőlőskertje. Füle hiányzik. Kr. u. IV. század. — Ecsedi István : mammutagyarfoszlányok, 40— 50 cm. h. agyarkérgek. Lh. Tiszaörvény. Halászok hálójába került ; 1 olló vasból, népvándorláskori forma. H. 185 mm. Lh. Debrecen határa. — Fekete Béla tanár (Derecske) : rög, melyben kézzel könnyen morzsolható durva szemcséjű homok kevés agyaggal keverten van. Felülete szürke agyagmáz. Hosszúkás kockaforma, csak az egyik vége ép. Bizonyos, hogy ebbe az alakba emberi kéz formálta s feltehető, hogy agyag­soványításra szolgáló készlet volt, valamint a csillámpala. A rög 70x35 x40 mm. Lh. Pocsaj (Bihar vm.), Leányvár­nevű őstelep. Ugyanonnan néhány cserép, állati csont, kagyló

Next

/
Thumbnails
Contents