Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

340 13 frt 20 kr. helyett 66 frt 40 krt.

1 Aki megismételte ezt a kihágást, hordóját fenékbe vágták és borát elfolyatták. Itt nem volt kegyelem. 1793-ban a nagy Sinay Miklós egyik rokonának, Sinay Gábor prókátornak hordóját a piacon, a városháza előtt ütötték fenékbe és folyatták el a borát. A városnak jó haszna volt, mert Zoltai szerint a bormérés 1676—83-ig 130,697 frt 88 dénárt jövedelmezett.

2 Azokat a helyeket, ahol a bort mérték, csapszéknek, azokat az embereket, akik a bort mérték, csapiároknak nevezte a régi debreceni nép. A korcsma, korcsmáros csak jóval később jött használatba, s az egyszerű öregemberek ma sem szokták meg. Fig. 91. ábra. Közép- és újkori vizesedények Debrecenkörüli ásatásokból. Déri múzeumban. Mittelalterliche und neuzeitliche Wasserkrüge. Gefunden bei den Ausgrabungen in der Umgebung von Debrecen. A debreceniek a bort Somogyból, Baranyából és a Hegyaljáról hozatták. Ezt mutatja a városi Tanács 1556 határozata, mely elrendeli, hogy azok a bormérők, akik somogyi és baranyai bort mérnek, cégérül gyalogfenyővel vegyes borostyánt használjanak, a hegyaljai bort mérők csapiárok pedig vagy tisztán csak borostyánt, vagy forgáccsal kapcsolatosan használjanak cégérül. Azok, akik a cégérek felcserélésével csalni akarnak, a bíró egyenként 1 frt-tal elmarasztalja.

3 1 Városi jegyzőkönyv. 1811. 237. 1. DVL. 2 Zoltai Lajos : Debrecen a török uralom végén. 167. 1. 3 Városi jegyzőkönyv. 1556.