Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom
326 hús, kolbász, hurka. Más évszakban paprikás csirke, sült tyúk. Sütemény : Túrósbéles, kalács. Disznótorban. Reggel : a henteseknek, belléreknek meleg kolbászt és oldalt, meleg pogácsát és meleg mézesbort adtak. Délelőtt ha nagyon hideg volt, melegbort, egésznap pedig hidegbort adtak. Ebédre : tyúkhúslevest, töltöttkáposztát, pulykavagy kappanpecsenyét kaptak. Vacsorára : szilvaízből ciberét,, hurkát, kolbászt és ha délről maradt, hideg pecsenyét, néha fánkot is kaptak. A régi világban, a céhek életében nagy ünnepség volt a céhmester-választás, társpoharazás, mesterasztal. Mindegyiket nagy közös evés-ivással ülték meg. A késesek szabadalmában 1711-ben ez foglaltatik: Valamely legény akar honvaló, akar jövevény légyen az, az ki a késcsináló mesterek közzé akarja magát adni és mesterré akar lenni, tehát az ilyen legény az ő mesterségének megmutatására próbaművet tartozzék elsőben megcsinálni... Míg pedig a remek elkészül, a látómestereknek illendő étellel és itallal gazdálkodni tartozik... Elkészülvén a remek, a céhmester azzal együtt egy pint borral mutassa be az akkori városunk bírájának. . . Az új mester a késcsináló mesterek közzé bevétetvén, a céhnek egy temérdek fazék káposztás húst, két tyúkot főve, egy malacot sülve* elegendő fejér kenyeret, azonkívül diót, mogyorót és elegendő bort tartozik adni. 1 A szíjgyártócég artikulusában 1683-ban a IX. szakasz így intézkedik : Űjév első napján a szíjgyártó mesterlegények attyoknak és anyjoknak ajándékkal kedveskedjenek. Az ajándék bevitelekor az Attyok és Anyjok látván az mesterlegényeknek hozzájuk való szereteteket ők is az ő becsületekért tartoznak a legényeknek egy vacsorát, úgymint : négy tál étket, ez mellé az vacsorán elégséges bort adni. Vacsora után ha az legény atyafiak mulatni akarnak, magok pénzén kell bort hozatniok. Ugyancsak itt a következőket olvassuk : ,,... az apród kérésnek penig minden hétre 12 pénzzé járjon az félesztendeig, félesztendeje eltelvén ha társbért kíván, tartozik társpohárral, három tál étekkel, egy kappannal az pecsenye mellé és tizenkét iczcze borral..." A városi tanács ezt 1737-ben megerősíti mondván : Az Aritukulusok szerint tartozik az Iffju bejelentéskor adni 4 tál étket, 12 itczcze bort és a céhládájába két aranyat.* A fésűsök és gombcsinálók 1674-ben ilyen mesterasztalt adtak : Egy temérdek fazék káposztás hust, két tyúkot főve, egy malacot sütve, elegendő fehér kenyeret, azonkívül diót, mogyorót és 4 forint ára bort ! Ezeket végbevivén úgy lészen tökéletes 1 A késesek privilégiuma. 1711. Déri múzeum lelt. : II. 1910. 449. 2 Közli : dr. Bartha Károly : A debreceni fésűs mesterség. Budapest, 1929. 18. lap.
