Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

291 van 1758-ból egy latinnyelvű felszabaduló-levél Jósa János részére. A Déri múzeumban őriztetik a debreceni mézeskalácsos céh egy jegyzőkönyv töredéke 1755—1848., melyben idegen nevű mester nem fordul elő. A céh a magyaros formák legízlésesebb változatait metszette ki. A formákat görcstelen vadkörte falapba maga az ügyesebb mézeskalácsos metszette ki. A metszésre egy kis véső készletet tartott a mézeskalácsos. A Déri múzem mézeskalácsos fülkéjében egy kis gyűjtemény van összeállítva. Ebben az 1—3 cinkvéső, 4 sáséi, 5 holvéső, 6 kaparó, 7 pucoló, 8 ár. Fig. 63. ábra. Mézeskalács-formák bádogból. Déri múzeum. Lebzeltenformen aus Blech. Ezzel a kevés, egyszerű szerszámmal művészformák egész sorozatát vésték ki. Valamennyi ipari, népies fametszet, rendkívül megbecsülendő darabjai a XVIII., XIX. század népies munkájának annál is inkább, mert ma már a faszobrászok kéredszkedtek be ; a mézeskalácsos nem vés többé formát, ki is ment a formákból a népies zamat. Fa forma száznál több van a Déri múzeumban. Volt idő, mikor a bádogosok készítettek formákat. Ezek a formák inkább a mézeskalács alakját formálták, nempedig a felületet. Ezek a formák inkább Karcagon voltak. Ennél a plasztikát inkább szabadkézzel képezték ki. Ilyen bádogformát is nagyszámmal őriz a Déri múzeum. Hogy készül ma a debreceni mézeskalács? Ma Debrecenben kilenc önálló mézeskalácsos és három szakmunkás van. Be19»