Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
A Déri múzeum működése és állapota 1934-ben - Munkálatok a helyi idegenforgalom érdekében
18 Ami a Hortobágyi Múzeum halasaquariumát illeti, a múzeum igazgatója levélben kereste meg mind a Magyar Tógazdaság Rt. hortobágyi Tógazdaságát, mind a budapesti Országos Halászati Felügyelőség elnökségét az aquarium, élő és kitömött halanyag, továbbá a megfelelő fényképnagyítások átengedése ügyében. Kérelmét részint fedezet hiánya, részint technikai nehézségek miatt (az aquarium állandó kezelése és karbantartása, helyi halpreparátor hiánya stb., stb.) nem teljesíthették. Ezek a tényleg fennálló nehézségek az eredeti tervezetet oda módosították, hogy a múzeum legjobban kidomborított természetrajzi jellegéből, amire pedig Debrecenben legnagyobb szükség volna, veszített. Ennek helyébe lépett a puszta őstörténetének tágabbkörű bemutatása, amely célra a tervezők eredetileg csak néhány grafikont és fényképnagyítást szántak, mert hiszen a Déri Múzeum régészeti osztályában kiállított anyag megosztása nélkül oda elsőrendű tárgyak úgysem vihetők. Annál kevésbbé vonakodtak és sem fáradságot, sem munkaidőt nem sajnálva jöttek segítségünkre az első magyar pusztai múzeum megszervezése és életrehívása érdekében dr. berei Soó Rezső egyetemi nyilvános r. tanár, a Tisza István Tudomány Egyetem növénytani intézete és botanikus kertjének igazgatója ; dr. Arany Sándor egyetemi m. tanár, a Kísérleti állomás vezetője, dr. Nagy Jenő főgimnáziumi tanár, a Tiszántúli Madárvédő Egyesület ügyvezető alelnöke, illetőleg a Tiszántúli református egyházkerület vezetősége, továbbá dr. Bajmóczi Endre főállatorvos, akkori mátai biztos helyettes, a vadásztársadalom néhány lelkes tagja és nem utolsó helyen maga a becsületes, megértő és józan gondolkozású pusztai pásztorság. Miután a 3. számú szobából a füstfogót eltávolították és a 4. számú szoba helyett a 6. számú szobába vezető befalazott ajtót kinyittatták, a szakemberek megkezdték munkájukat. Dr. Soó egyet. prof. tanársegédei és gyakornoka közreműködésével összeállította 6 táblára szerelve a Hortobágy növénytakarójának uralkodó és jellemző fajait. I. tábla : Vízi és mocsári vegetáció, II— III. tábla : Sziki rétek vegetációja, IV. tábla : Szikes puszta vegetációja, V. tábla : Szíkfok és vakszík vegetációja, VI. tábla : Ohat ártéri szikes erdejének növényzete. Összesen 50 növényfaj magyar és latin megnevezéssel. Ezek a táblák bekeretezve, üveg alatt az 1. szoba nyugati falára kerültek. Mellette foglalnak helyet dr. Arany Sándornak a Hortobágy talajviszonyáról készített grafikonja. Ezzel szemben a keleti fal előtt állították fel dioráma-szerű kiképzéssel a Hortobágy-puszta jellemző madárvilágát dr. Nagy Jenő főgimnáziumi tanár tervei szerint, miután a Tiszántúli református egyházkerület a város átiratára 123—1934. sz. jkv. sz. alatt a főgimnáziumi gyűjtemény nélkülözhető madarainak kikölcsönzését engedélyezte. A diorámához
