Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom
142 a balmazújvárosiak természetesen az ellenkező irányban igyekeztek kitolni és mi sem természetesebb, mint az, hogy az ezzel kapcsolatban mutatkozó zavart a pereskedők igyekeztek kihasználni. Ezen a réven Elep templomhelyét meghatározni aligha lehet. Különben a „Debrecen" november 20-i számában a következő rövid közleményt adtam még le „Elep, vagy Balmaz ?" címen : „A „Debrecen" november 11-i számában ismertettem a Hortobágv-puszta keleti részén talált középkori templom alapjának feltárását. Cikkemben dr. Zoltai Lajos úr igen tisztelt kedves Bátyámnak azon megállapítását, mely szerint azon a helyen, a Szálka-ér partján Elep falu állott, elfogadtam, de csak azzal a feltétellel, ha a közeljövőben a mai Elep területén, a Kadarcs mellett hasonló templomhelyet nem találunk. Mert ha igen, úg\ a legtermészetesebbnek látszó következtetéssel a Szálka-ér partján, a most megvallatott helyen nem Elep, hanem Balmaz falu helyét kell feltételeznünk. Dr. Zoltai Lajos úr nem várva be e kilátásba helyezett kutatás eredményét, amelyre feltételezésúnket ideiglenesen alapítottuk, a „Debrecen" november 18-i számában minden eshetőségre nézve Elep mellett sorakoztatja fel érveit, Balmazt meghagyván a Mátai- vagy Bivaly-halmon még abban az esetben is, ha a mai Elep területén egy másik templom fundamentuma kerülne elő, mely szerinte akkor is egy második elepi templom volna. Mindezekkel szemben első cikkemben felsorolt érveimet és megokolt feltételezésemet továbbra is fenntartom, a döntést a további kutatásoktól várom, azonban a két egymásutáni középkori elepi egyházas település elgondolását szabad legyen talán mégis túlhajtott védekezési eljárásnak sejtenem." Mindezekből kitűnik, hogy e fejezet címében feltett kérdés eldöntetlen maradt. Miután még Debrecen határában jó néhány középkori templomhely vár felkutatásra, illetve feltárásra, kívánatosnak tartanám ezeket bevárni.
