Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

120 nek ; hogy jóformán a síron végigmenve kellett a hívőknek a templomba járni : mindezt több szempontból lehet megvilágítani. Véletlenség, sírrablók elleni védekezés, a templomépítő kegyelete valamelyik őse iránt, a temetkezés és építkezés különidejűsége stb. Mindenesetre figyelembeveendő az a körülmény, hogy a csontváz feje már nem esik a toronycsarnokba, hanem a küszöb külső széle alá ; hogy a téglasír világossárga Abb. 8. ábra. A hortobágy-görbeháti középkori temető 7. sz. téglasírja. Szerző által készített rekonstrukció, külön a koponya feletti rész beboltozását feltüntető rajzzal. A sír hossza külvilágban 225, sz. 80 cm. és pirosas színű tégláinak mérete 27 x 15 x4 cm., tehát formára és minőségre teljesen elütnek a templomalap tégláitól. A téglasír hossza külvilágban 225, szélessége 80 cm. Belvilágban a koponyafülke hátsó vonalától mérve hossza 200, szélessége 46 cm. A falazatban minden félméter hosszúságra átlag tíz élenálló tégla esik. A kötőanyag közönséges mésztelen agyagos sár. A sír téglái a déli falban és a két végén megmaradtak, az északi falból középen a mell magasságáig hiányoztak. A női csontváz iránya megegyezik a templom keletelésével.