Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

112 A templom egész hossza külvilágban 12 m., legnagyobb szélessége 4-82 m. Szerkezetileg két főrészből áll : a hajóból és a torony csarnokból. E kettő azáltal is elkülönül egymástól, hogy a toronycsarnok téglái nincsenek bekötve a hajó nyugati falába, hanem csak mellé vannak rakva. A hajó szélessége belvilágban 3-45 m., melyhez csatlakozik K. felé a kissé összeszűkülő szentély vagy sanctuarium (szélessége belvilágban 2-80 m.) és ehhez tovább K. felé a félköríves záródású apsis, amely már csak 2-25 m. széles. E három tagozatból álló templomhajó belsejének hossza 8-40 m. A kis torony csarnok, melyen keresztül a főbejárat vezetett, szabályos, négyszögletes, egészen kicsi kamrácska, belvilágban 170x170 cm. nagyságú. A főbejárat kiképzését az alaprajz mutatja. A kapubélés részére (ha ugyan ilyen egyszerű falusi templomnál erre gondolni szabad), 30 cm. széles és 15 cm. mély kiképzést hagytak, mely ha nem is volt kitöltve, a félköríves bejáratot némileg tagolta, élénkítette. Ehhez hasonló természetű egyszerű építészeti tagolás látható a torony két külső sarkának alapjában, melyről feltehetjük, hogy — ha tényleg toronyalapzattal állunk szemben a bejárat boltívének magasságáig vagy a templomhajó tetőzetének alsó vonaláig nyúlhatott fel. Ugyanez a tagolás a toronycsarnok déli és északi oldalán kis szögletet alkotott, mely a szentély és az apsis kezdeténél képződött külső tagoláshoz alkalmazkodva az egész építmény egyhangúságát igyekezett enyhíteni, amint azt az épen maradt templomokon ma is láthatjuk. (I. és II. Tábla.) Azt a mértani pontosságot, melyre az ősmester kezdetleges szerszámaival leltétlenül törekedett, természetesen nem srzabad a mai szemmel és műszerekkel elbírálni. Az ő kezenyomán mind a vízszíntes, mind a függőleges irányú kiterjedés méreteibe hibák csúsztak bele. így az alapfal szélessége nem egyöntetű. Az apsis fala általában 60 cm. széles, de északi végénél 55 cm.-re véknyul, majd kissé befelé hajlik. Mindezeknek következménye, hogy ezen a helyen a szentély falával érintkezve csak 80, míg a déli oldalon 86 cm. széles faltömböt alkot. A szentély déli iala is 60 cm. vastag, de az északi már csak 56 cm., azonban a templom hajójával alkotott két szögletkiképzés faltömbjének szélessége közt már csak 2 cm. különbség van, amennyiben a déli rész 94, az északi 92 cm. vastag. A templomhajó falának szélessége átlag 65 cm., de helyenként 63 és 66 cm. közt váltakozik. Ugyanez áll a toronytalapzatra is, melynek csak az északi fala maradt meg, az is hiányosan. Ez 64 cm. széles. Az alapfalat az ősmester a kiásott árok pusztafenekére, vékony mészhabarcs rétegre rakta, mivel a löszös agyagtalaj