Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

108 emelkedés téglatörmelékes helyén egy 20 m. hosszú ÉD. irányú kutatóárokkal éppen derékban szeltem a templomot, amelyen és amely körül a régi felszín felett 60—70 cm. vastag törmelékréteg feküdt. Ez a törmelék az összeomlott falakból származott, távolodva a falaktól egyre gyérült, úgy hogy a temető 1. sz. sírja felett és környékén már semmi sem volt belőle. Az első nap megtalált sírt biztonság kedvéért már másnap kibontottam, melynek elvégzése után az egyre mélyített kutatóárok megtalálta a templom északi falának tégláit és a templomtól délre eső 2. és 3. sz. téglasírokat. Miután a templom déli falát a keresztezési helyen teljesen felszedték és helyének meghatározása a törmelékben nem volt kivehető, a kutatóároktól jobbra és balra reáástam az északi falazatra. 25-én estére már az apsis hajlását és a templomhajó ÉNy.-i szögletét hoztam napvilágra, 26-án pedig az egész fundamentumot a toronyalapzattal együtt. Következő nap részint a kibontott alapfalak letisztításával és fényképezésre való előkészítésével, részint a téglasírok kibontásával foglalatoskodtunk. Erre következtek a pontos felmérések, megfigyelések és fényképfelvételek, amely munkálatok az okt. 28-i vasárnapi munkaszünet után 29-én is folytak. Sok gondot okozott a téglasírok óvatos kibontása, az összehányt vagy egymásra helyezett csontvázak letisztítása, az alaprajz felvétele, a Szálka-ér kanyarulatának térképezése. Ezen a napon a temető továbbvallatása végett meghúzattam a II. ÉNy—DK. irányú kutatóárkot is, melyben a 6. sz. feldúlt téglasírt, a 4. é 5. sz. háborítatlan, de minden melléklet nélküli csontvázat és vagy 1A teljesen szétrombolt sírt találtam. A szétszórt sírok berajzolását a kutatóárokban meg sem kíséreltem. Hasonlóképpen cselekedtem az I. sz. ároknál is, hol ugyanolyan arányban mutatkoztak az össze-visszahányt emberi csontok. Amennyire a megfigyelés lehetséges volt, az addig talált összes csontvázak közt kb. három kisgyermek és három serdültebb gyermek csontjait különböztettem meg. Miután a sírok jóformán minden melléklet nélküliek voltak, emberi csont pedig tanulmányozás céljaira egy szekérre való állott rendelkezésünkre, a temető további kutatását egyelőre félbehagytam, balmazújvárosi munkásaimat elengedtem s okt. 30-án csak Seres Sándor és Szarvas Imre juhászokat foglalkoztattam. Ezen a napon dr. Ecsedi István múzeumigazgató is megtekintette az ásatást s arról néhány fényképfelvételt készített. Különben egész nap a csontvázak felszedése, elpakolása, téglák gyűjtése forma és szín szerint, továbbá a toronycsarnok átkutatása folyt. Itt a bejárat alatt megtaláltam a 7. sz. téglasírt, melynek óvatos kibontásával és felmérésével fejeztem be a kutatást. Összes csomagjaimat a Szálka-halom melletti útkaparó-