Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

Bevezető. A szatmármegyei Panyola község határában, a Tisza szakadó partjában feltárt tölgyfaépítmény mind helyzeténél, mind szerkezeténél fogva régészeti különlegesség számba megy. E végtelenül érdekes alkotmány felfedezésének és 1932-ben végrehajtott háromrendbeli ásatásának történetét részletesen ismertettem nyolc tábla fényképábra kíséretében a Déri-múzeum 1932. évről szóló Jelentésének 35— 50. lapjain, amely dolgozatom a régészeti osztály ismeretterjesztő közleményei c. sorozat 5. füzeteképpen különlenyomatban is megjelent. Az ásatás még távol áll a végleges befejezéstől, merthiszen ki vállalkozhatik ma arra, hogy több száz D

2, részben erdővel borított területről 6 m. magas földréteget letaroljon és ezáltal siettesse a Tiszának úgyis abban az irányban működő partromboló munkáját. Bár senkisem tudhatja, mi rejlik a part alatt, mégis tekintettel az általános érdeklődésre, az építmény rendeltetése felől közreadtam a harmadik ásatás alapján megalkotott ideiglenes elgondolásomat. Ezt két okból tettem : egyrészt megakartam könnyíteni a mások hozzászólását, másrészt eleget akartam tenni a türelmetlen közérdeklődésnek, mely az ilyen eseteknél az ásatást vezető nyilatkozatát mindig elvárja. A harmadik ásatás után az eleinte úttestnek gondolt építményről azt a feltételes megállapítást nyilvánítottam, hogy az Fig. 1. kép. A panyolai tölgyfaépítmény felszedése. A felvonógép láncát az egyik fatörzsre szerelik. Fénykép után rajzolta ifj. Kovács János festőművész.