Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Figyelő

II. Rész. FIGYELŐ. Falusy Zsigmond XVIII. századbeli magyar festőről. Debrecen város levéltárában egymásba tett kétívnyi, de nagyobb részén írás nélkül hagyott aktán olvasom : „Falusi Zsigmond javainak Inventariuma. Praesentatum 27. Ápr. 1761 in Senatu." (Falusi Zsigmond javainak leltára ; bemumutatva 1761 április 27-én a Tanácsülésen.") Olvasom tovább a leltárat. Hamarosan rájöttem, hogy ez a másfélszáz évvel ezelőtt élt honfitársam festőművész volt, akinek neve teljesen ismeretlenül csengett a fülembe ; csak arra emlékeztem, hogy Falusynevü család régen is élt, most is él Debrecenben. De hát hogy került ide Falusy Zsigmond javainak leltára? Falusy Zsigmond halála miatt? Vagy valamely türelmetlen hitelező kielégítése végett? Történelmi levéltárunk minden elképzelhető helyén, sőt másutt is kerestem magyarázatot ezekre a kérdésekre. Utoljára fordultam a Magyar Képzőművészeti Lexikonhoz. Ennek I. kötete 464. lapján végre megtaláltam Falusy Zsigmond rövid életrajzát és a reávonatkozó néhány irodalmi adatot. Idézem belőle a következőket : „Falusy Zsigmond festő, született a XVIII. század közepén Győrött. Halálozási helye, éve ösmeretlen. Az 1780-as években Pesten, utóbb alighanem Bécsben működött és arcképfestéssel foglalkozott. Enemű müvei közül Laczkovics István arcképe (Pest, 1786) a Történelmi Képcsarnok tulajdona. Az Erst-múzeumban is meg van Laczkovics arcképe, amely 1791-ben Bécsben készült. Valamelyik Károlyi grófot ábrázoló képe magántulajdon Budapesten. Rézmetszők számára is készített rajzokat. Ismeretessé lett ,,A Tsászár magyar lovas regementje" felírású rézmetszete, amelyen magát „Győri fi"-nak nevezte." Ha nem tévedés a Szent György-céh árverésén szerepelt ^ női képmásán 1736-nak olvasott évszám, akkor Falusy Zsigmond hosszú életet élt. Tehát nem volt már fiatal ember, amikor Debrecenbe vetődött. A szóbanforgó leltár tanúskodik róla, hogy Falusy vala-