Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"290 lében. Mivel a csík hidegvízben lenyakazva, félnapig is elél, ezért sokszor forróvízbe vetik. Itt nemcsak megdöglik, hanem csúnya zöldesbarna bőrét is lemarja a forróvíz, tehát megtisztul. Nem rendszer nélkül teszik a káposztába a csíkot, hanem a lábosba alul káposzta, feléje egy sor csík. Erre ismét káposztát tesz, erre csíkot. Tehát egy sor káposzta, egy sor csík. Rátölti a levet, főzi újra. Kavarni nem szabad, mert a csík összetörik. Nem sokáig kell főzni, mert a csíknak csak egy forrás kell és már a csík farka könnyű húzásra elszakad, megfőtt. Kész a csíkoskáposzta. Sokat ettem csíkot február, március hónapokban,nagyon jónak találtam. A tiszai morotváknak, az Alföld kisvizeinek érdekes, ma már kevésbbé ismert hasznos növénye a súlyom. (Trapa natans L.) Ez a növény hosszú, hajlékony szárain belekapaszkodik az iszapba. Űszólevelei a vízszínén rózsaalakot képeznek. Kedves fehér virágai díszt adnak a tó vizének. Termése feketeforgatta, aztán kihúzta és verte a jéghez. Csak úgy hullott a sok súlyom a jégre. (74. ábra.) A szegényember összeszedte, szütyöjébe hányta és elvitte haza. Itt megválogatta. Ha sokat szedett, a városba vitte és eladta ; ha keveset hozott, megfőzte és megette. A súlyom üveges, lisztes fehér belseje olyan, mint a gesztenye. Nyersen, de különösen főve, nagyon kedvelt csemegeje volt a Tiszántúl szegény népének. A súlyom, mint csemege. barna, négy tövissel. A halászok haragusznak e növényre, mert hálójuk teleakad szárával és alig tudják kitisztítani a sok szeméttől. Ősszel, mikor a marha bement inni a Hortobágv-folyóba, nagyszőre teleakadt súlyommal és alig tudta levakarni e rhonbuszalakú rózsás gyümölcsöket magáról. Fig. 74. ábra. Sulyomszedés bundadarabbal. IV assernussfang mit einem Stück Pelze. A súlyom gyümölcsét kora tavasszal szedik. A szegényember egy hosszú rúdra egy rossz guba vagy bundadarabot kötött, fejszéjével léket vágott a folyó jegén. A szőrös ruhadarabot a lék alá dugta, meghuzogatta, meg-