Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"282 tesz, most a belső végét bal markával összeszorítja és a keresztbe tett gallyat jobbkezével erősen és sebesen húzgálja a két gally közé szorítva. Alig telik el pár perc, már szenesedik, serceg a harmadik gally, még annyi idő, tüzet lök a száraz gally. Ezt a tüzes gallyat a nádcsörmőbe dugja és fújja. Nemsokára füstölög a csörmelík és kész a tűz. Ha a csörmelék vonult (megnyersült), nehezen fog tüzet. Ilyenkor a halász felveszi a csörmőt a tüzes fával és a levegőben meghimbálja, a tűz éled és ha tüzet fog, leteszi, kész a tűz. 9 7 (70. ábra.) 1922-—25-ben a Pallagcsa nevű bodrogközi lápi világban jártam és több lápi emberrel találkoztam, aki gyújtó nélkül így rakott üzet. 9 8 Nyáron, mikor szárad a láp, nagyon vigyázni kell, hogy a tüz el ne legeljen, mert kigyúl a száraz láp. A lápi ember vigyáz is rá, de a kóborgó pásztor, vadász nem vigyáz. Forró nyáron a kiszáradt láp sokszor meggyúl. Nagy szerencsétlenség^^/ ez. A tűz a felszín alatt terjed. Jsî Észre sem lehet venni, mert nem ott füstöl, ahol ég. A védekezés nehéz. A falvak népe száraz nyáron állandóan fel van készülve. Ha a láp valahol füstöl, a falu férfi népét kirendelik ásóval, kapával. Az égő területet mesz- / 0- ábr asziről körülássák. A kiásott föl- Tűzgyújtás szárazfa dörzsöléssel, det befelé hányják. Mélyen le- Feuererzeugung durch Reiben troásnak az agyagba is. Ha a tűz ckenen Holzes. a sáncig eljut, az agyagon nem tud átterjedni, elalszik. Néha azonban egy jótékony zápor véget vet a veszedelemnek. A kiégett láp szántani is rossz addig, míg humusz nem képződik. Ez pár évig eltart. A kunyhó előtt 20-—30 lépésre a láp szélében rozoga ladik pihen. Félig a vízbe van süllyedve. Ha indulni akar, elébb a vizet meri ki belőle. A tanyák hangulata csendes és idillikus. Mély csend. Csak a ragadozó halak ugranak egyet kis zsákmányuk után. A nap utolsó sugaraival csókolja a természet gazdag pompája között ezt a szerény kis hajlékot. Primitív kunyhó és körülte tenger halászszerszám jelzi a tiszai halásztanyát. A halásztanya jobbára gallyból összetákolt, sárral betapasztott, szalmával, náddal fedett ideigle9 7 Ecsedi I.: A Bodrogköz rejtelmei. Poros országutakon. 12. 1. 9 8 Ecsedi I. : Ahogv a bodrogközi pákász tüzet rak. Néprajzi Értesítő, 1925. évf. 168/1.
