Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"212 a kötelet a másik ladikba. Itt az egy övedzős megkapja és a hajó orrtőkéjéhez köti egy szegbe. így a ladik egy kétméteres kötéllel össze van kötve. A két hátulsó evezős (övedzős) ezalatt evez (övedzik). (30. ábra 3.) Most az apacsokat felhúzzák a halászmesterek. A két hátulsó evezős evezőjét a ladik oldalára teszi és segít a halászmesternek. Az evezős szedi a háló inát, a halászmester a tetejét. E gyors munka közepette az első evezős feszíti széjjel a ladik orrát. Ezáltal a ladik fordul összefelé és megakadályozza, hogy léhés rácsapódjék az inra. Mire a két ladik összeér, a háló ina és teteje fel van szedve. A két mester és a két hátsó inaszedő halászlegény kihúzzák a léhést, a halat kiszedik és a bárkába helyezik. Ha a bárka nincsen velük, a csónakba hányják a zsákmányt. A tiszai halász, ha csak teheti, elevenen adja el a halat. A döghalat sem megvenni, sem eladni nem szereti. A kifogott és a ladikba hányt halra nagyon vigyáz, hogy meg ne dögöljön. Ezért a szapoly-xal egyre méri rá a Tiszából a vizet. Majd kissé megpihen, ezután meg kifelé hányja az oxigénban szegény, nyálkás, piszkos vizet. így változtatja a halakon a vizet, míg a haltartót el nem éri. Azután újra felfelé eveznek, újból kezdik a lapsolást, új tanyát vetnek. A tiszafüredi halászok egy kanyarulatban egy délután tizenkét tanyát vetettek. Végre hálójuk egy tuskóba megakadt, a tekerőfá-va\ hozták fel. Elszakadt, hálójavításhoz kellett fogni, mely másnap reggeltől délutánig tartott. A folyótiszai hálók másik fajtája a kerítőháló. Ezzel a hálóval a rapályon, vagyis a Tisza feltöltött lapályain halásznak. Két ember kell hozzá. Az egyik belegázol a sekély vízbe, a másik a parton marad és így kerítenek a hálóval. Az ilyen kerítőháló kisebbfajta tiszai háló. Az egész háló 15 méter hosszú és 4 méter széles, csatpálcája egy és fél méter. Érdekesek, bár ma már nagyon ritkák a kecsegehálók. A kecsegeháló sürűszemű kisebbfajta háló. Nem széles. Szélessége 100-—120 centiméter. Léhése öblös. A háló alsó inánál öbölszerűen lefittyen. A háló hossza rekeszekre van osztva azáltal,, hogy a háló falához minden méterre egy-egy pálca van kötve. (VIII. t. 4.) Ma már a kecsegét horoggal fogják és az a szerszám csaknem teljesen kiment a használatból. Tiszadob és Tiszabercel körül mutattak, de már nem használták. Jóreménység fejében középvíz idején, de nagyon ritkán meghúzzák a Tiszán a tiszai nagy háló-1 is. Ez a háló 208 méter hosszú, szélessége a szájánál 5 méter, innen fokozatosan bővül 6-—7, sőt 8 méterre is. Két apacsa van. Külső szájánál van a kis apacs, mely félméter hosszú ; belső szájánál a nagy belső apacs, mely 4—5 méter hosszú.