Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"188 szoboszló mellett nagyon sokat lehet találni a Kösélvben. (VI. tábla 15.) Sokszor a víz állása úgy követeli, hogy a halásznak el kell hagyni a partot, ha teszizni akar. Ilyenkor az ülést a parttól távolabb a vízben csinálja. A szegény halász ekkor is gazból ver magának ülést. Villával kereken összehányja a levágott gazt. Jó négy, vagy hat karóval körülveri. A víz felé eső két első karó erősebb és jobban le van verve, ehhez feszül a szivanó. (VI. t. 2.) A teszishalász is éjszaka dolgozik. Estende csónakon az ülésig megy, ott letelepszik, rágyújt és késő éjjelig szűri a vizet. Teljes csend van, mikor teszizik, még a ladiknak sem szabad mozdulni. Ha szerencséje van és akad valami hálójába, merety­tyújévei kiveszi és a mellette levő ladikba vagv haltartó ládába veti. (VI. tábla 13. és 14. ábra.) A teszishalász ezermester és a nagyobb teszit úgy alakítja át használhatóbbá, hogy a háló négy széléhez középen egy vastagabb zsineget kötnek. Ezt a négy zsineget a háló közepe felett összehozzák, egy másik zsinegen felkötik a rudak találkozá­sához. (VI. tábla 2. ábra.) Ez a segítség arra szolgál, hogy a háló széle fennálljon, a hálónak nagyobb hasa legyen és így a hal ne szökhessen meg könnyen. Számol a halnak azzal a szokásával, hogyha megijed, lefelé menekül. A módosabb kisvizi halászok nem a könnyen süllyedő, rothadó, örökké nedves nádüléseken halásznak, hanem deszkából csinálnak maguknak hordozható lábasülő-1. Ennek az ülőnek hossza egy méter, szélessége 45 centiméter, magassága 60 centi­méter. Egy keskeny asztal ez, melyet a vízre visznek, s egy-két ember elhalászgat rajta. (VI. tábla 17.) Szovát határában a kishalász már primitívebb ülőn teszizik a Kösén. Két gömbölyű fát kecskelábra csinál meg. Két deszká­val kiköti. Felső részén két deszkaoldalt tesz. Erre egy lócát helyez, végére ráül, úgy teszizik. (VI. tábla 13.) Perge Ferenc kishalász a Hortobágy-folyón az Ágotai­csárdánál új rendszerű teszivel halászik. Teszihálója túl nagy, 180 szemes. Rúdja jó erős. Vastagabb vége át van fúrva és egy jó erős vas van áttéve, melyen egy forgókarika mozog. A karika egy teszikaró-ba van húzva, melynek alsó hegyes végét a földbe verik. (VI. tábla 4. és 7.) Perge a karó mögött sásból, trágyából ülőt ver magának és mint egy egykarú emelőt emelgeti nagy teszijét a kitisztított vízben. Hogy pedig a nagy teszi ne imbolyogjon munkaközben, vagy pedig a szél össze ne tépje, jobbról és balról egy vékony kötéllel messze kiköti. Ettől a kikötéstől a teszi járhat, de csak fel és le, de nem hajolhat se jobbra, se balra. (VI. tábla 4. ábra.) A Berettyó- és Körös-vidékén a teszihálónak más faját találjuk. A szerszám általában megegyezik a teszik általánosan

Next

/
Thumbnails
Contents