Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"188 szoboszló mellett nagyon sokat lehet találni a Kösélvben. (VI. tábla 15.) Sokszor a víz állása úgy követeli, hogy a halásznak el kell hagyni a partot, ha teszizni akar. Ilyenkor az ülést a parttól távolabb a vízben csinálja. A szegény halász ekkor is gazból ver magának ülést. Villával kereken összehányja a levágott gazt. Jó négy, vagy hat karóval körülveri. A víz felé eső két első karó erősebb és jobban le van verve, ehhez feszül a szivanó. (VI. t. 2.) A teszishalász is éjszaka dolgozik. Estende csónakon az ülésig megy, ott letelepszik, rágyújt és késő éjjelig szűri a vizet. Teljes csend van, mikor teszizik, még a ladiknak sem szabad mozdulni. Ha szerencséje van és akad valami hálójába, meretytyújévei kiveszi és a mellette levő ladikba vagv haltartó ládába veti. (VI. tábla 13. és 14. ábra.) A teszishalász ezermester és a nagyobb teszit úgy alakítja át használhatóbbá, hogy a háló négy széléhez középen egy vastagabb zsineget kötnek. Ezt a négy zsineget a háló közepe felett összehozzák, egy másik zsinegen felkötik a rudak találkozásához. (VI. tábla 2. ábra.) Ez a segítség arra szolgál, hogy a háló széle fennálljon, a hálónak nagyobb hasa legyen és így a hal ne szökhessen meg könnyen. Számol a halnak azzal a szokásával, hogyha megijed, lefelé menekül. A módosabb kisvizi halászok nem a könnyen süllyedő, rothadó, örökké nedves nádüléseken halásznak, hanem deszkából csinálnak maguknak hordozható lábasülő-1. Ennek az ülőnek hossza egy méter, szélessége 45 centiméter, magassága 60 centiméter. Egy keskeny asztal ez, melyet a vízre visznek, s egy-két ember elhalászgat rajta. (VI. tábla 17.) Szovát határában a kishalász már primitívebb ülőn teszizik a Kösén. Két gömbölyű fát kecskelábra csinál meg. Két deszkával kiköti. Felső részén két deszkaoldalt tesz. Erre egy lócát helyez, végére ráül, úgy teszizik. (VI. tábla 13.) Perge Ferenc kishalász a Hortobágy-folyón az Ágotaicsárdánál új rendszerű teszivel halászik. Teszihálója túl nagy, 180 szemes. Rúdja jó erős. Vastagabb vége át van fúrva és egy jó erős vas van áttéve, melyen egy forgókarika mozog. A karika egy teszikaró-ba van húzva, melynek alsó hegyes végét a földbe verik. (VI. tábla 4. és 7.) Perge a karó mögött sásból, trágyából ülőt ver magának és mint egy egykarú emelőt emelgeti nagy teszijét a kitisztított vízben. Hogy pedig a nagy teszi ne imbolyogjon munkaközben, vagy pedig a szél össze ne tépje, jobbról és balról egy vékony kötéllel messze kiköti. Ettől a kikötéstől a teszi járhat, de csak fel és le, de nem hajolhat se jobbra, se balra. (VI. tábla 4. ábra.) A Berettyó- és Körös-vidékén a teszihálónak más faját találjuk. A szerszám általában megegyezik a teszik általánosan