Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

163 még egy harmadikat is kötnek középre. Itt már lassan kialakul a szigony mai formája. Hogy a középső ág elférjen és használható legyen, a két szélső ág tövét ívesen meghajlítják. Ebből alakul ki a szigony karja, de a középső ág mindig egyenes. A felkötési mód nagyon egyszerű és ősi. A szigony szakállának összefordítása mindig praktikus. Az egyiknél még mindig megmarad a kétágú szigony alakja. A két szakállat egymással szembefordítják (12. ábra 5.), csak a jobboldali szélső fordul kifelé. A másik már eltér az ősi formától. A két szélső szakáll kifelé fordul, míg a belső egyenes az egyik vagy a másik irányba néz. (12. ábra 6.) A primitív ember ügyesen halászik ezekkel a szerszámokkal. Bár a szerszámok ősi kimunkálatlanok, köpűjük nincs, a karok már kezdetleges alakulásban vannak. A szigony továbbfejlődése már a kimunkálástól függ. A falusi, különösen cigánykovácsok nagy mesterei voltak a szigony készítésnek. Ezek a mesteremberek már mind köpűsre csinálták a szigonyt. Tartó karokat képeztek ki rajtuk. Legősibb formája a kétágú szigony. (12. ábra 7.) Kettős szigony-nak is nevezik. Primitív cigánykovács munkája Tiszacsegéről. Köpűjénél fogva a rúdra húzzák. Bégen csak a köpűbe szorították a rúdat, újabban a köpűn egy lyukat fúrtak és ezen a lyukon egy szeggel felütötték. Tartósak, kezdetlegesek, kicsinyek. Szakállai szükség szerint szembefordulnak. Ennek a halászati módnak korunkig fennmaradt szerszámát találtam meg Tiszaszentmárton határában talált koppantóban. A koppantó életlen 1 kgr. súlyú vaskalapács. Hossza 15 cm., szélessége 3 cm., mindenik feje 4x4 cm. négyszög. Köpűje középen van, elypsis alakú. A köpű nagytengelye 4-5 cm., kistengelye 3-3 cm. nagyságú. Ez a tompa vaskalapács egy 118 cm. hosszú akácfanyélen van. (12. ábra 12.) Használata akként történik, hogy a halász 1 m. léket vág a holt Tiszán. Várja, míg a halak a lékre gyűlnek levegőzni. Mikor már elég sok hal úszkál a léknél a koppantóval közéjük vág. Rendesen a legnagyobbat veszi célba. Ha eltalálta, „ a hal elbódult. Elveti a koppantót, felkapja a merettyűt és utána nvul, kimeríti addig, míg a hal el nem tűnik a jég alatt. A tiszaszentmártoni halászok azt állítják, hogy régen, mikor még sok hal volt a Tiszában, szépen fogtak a koppantóval. Ma már nincs hal, a szerszámot nem használják. Még ezt a darabot sikerült a Déri-múzeumnak megszereznem. Az ütőhalászat egyik átmodernizált módja az, mikor a halat gummipuskával vagy rendes vadászfegyverrel lövik. A puskás a víz partján lesben ül, ha észrevesz egy halat, gummi11*