Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

152 Két versét a kis Hortobágy-folyóban már több alakban állít fel. Leginkább szembeállítja a két versét, hátul a két karót egymás mellé szúrja és összeköti, a vízzel szemben kicsi nvílást hagy a két verse karói között és e nyíláson egv terelőt vezet be. (II. tábla 19.) Ha a hal a terelő mentén betéved, zárt udvarba jut és innen a versékbe csúszik. Ha a víz iránya, a hal járása úgy kívánja, a két versét ellentétesen teszi a folyó medrébe. Ha a verseszárnyak nem zárnák a sík vizet, egv rövid terelővel megtoldják a szárnyat. (II. tábla 20.) Szép, csapatos összeállítás történik három versével. A nádas felől letesz egyet. Ezzel ellentétes fekvésben lerakja a másikat. A belső karókat összeköti. Minthogy még a víz szélessége meg­engedi, ezzel ellentétben, az elsővel egy fekvésben, még egy harmadikat is letesz. Bár itt terelő nincsen, de a halat, akár­merről jöjjön, elfogja. Hogy pedig a szájkarika el ne dőljön, le ne feküdjön, a kishalász valamelyik közeli karó felső részéhez megköti a karika felső szélét. (II. tábla 21.) Négy verse páros összeállítása nagyon gyakori a Hortobágy­folyóban. Nem egyéb ez, mint kétpár szemben állított verse, melyet négy-hat lépés hosszú terelő vagy tiltó köt össze. Kiegé­szíti az a lésza, mely a nádas felé nyúlik, s mely a nádasból előjövő halakat a versepár udvarába tereli. Ez a terelő öt-hat lépés hosszú hálófal, néha három karóval megerősítve. (II. tábla 22.) Ha a víz széles és a halász csak négy versét rak le, nem tudja máskép elzárni jól a hal útját, minthogy a két pár verse mindkét oldalából egy-egy öt-hat lépés, szükség esetén még hosszabb terelőt rak le jobbról-balról. (II. tábla 23.) A Hortobágy-folvó széles kanyarulataiban néha hat versé­vel halásznak a kisemberek. Ilyenkor többen állanak össze és osztoznak a zsákmányon. Hat verse már teljesen elzárja a Hortobágy vizét, ezért itt a lészát vagy az ellenzőt elhagyják, csupán a verse szárnyait használják fel, terelőkül. Hat verse felállítása kétszer hármas lerakásban történik. Sokszor a hármas csapat egy kis hézaggal is el van választva. (II. tábla 23-tól balra.) A nagy állóvizeken, a Tisza kiöntéseiben nagyobb és érde­kesebb rendszerrel rakják a verséket. Molnár Vidor Cibakháza környékén bukrosverséket rakott le. Egy búkor — szerinte — három verséből állott. Az első a farverse, erre támaszkodik a jobb vállverse és a bal vállverse úgy, hogy a három verse két-két szárnya egy udvart (U) alkot. Az udvarból egy öt-hat méteres simaháló, az ellenző vagy őr vezet ki a víz széléig, esetleg a partig. (II. tábla 23-tól balra.) Ebbe az ötletes labirintusba aztán legtöbb hal beletéved, csak az öreg potvka nem veszti el lélekjelenlétét

Next

/
Thumbnails
Contents